A közgazdaságtanban az externália egy tranzakció előre nem látható vagy nem szándékolt következménye. Bár sok, ha nem a legtöbb esetben, ami eszembe jut, vitatom, hogy az externáliák előre nem láthatóak vagy nem szándékosak (az érvelésemet hasonlónak találom Howard Zinn azon érveléséhez, amely szerint az amerikai légi bombázásoknak nincs „szándékuk” polgári áldozatokra). ) fontos megjegyezni, hogy a piaci rendszerekben a vevők és az eladók közötti ügyletek hatásai nem veszik figyelembe azokat a hatásokat, amelyeket az ügyletben nem közvetlenül résztvevő személyekre gyakorolnak.
Gyakori példa a légszennyezés. Valaki autót ad el, valaki autót vesz, de sem a vevő, sem az eladó nem veszi figyelembe a levegőszennyezés, a forgalmi torlódások, az autóbalesetek vagy a közúti düh hatásait a termék árának meghatározásakor. Ezeket egyszerűen nem veszik figyelembe.
A Political Economy ABC-jében Robin Hahnel rámutat arra, hogy nemcsak hogy nem veszik figyelembe az externáliákat, és ezáltal nem számítják ki az elfogyasztott termékek valódi költségét, hanem a piaci rendszerek is a magánfogyasztásra, szemben a társadalmi fogyasztásra torzulnak.
Ez egy fontos dolog, amit érdemes megfontolni, amikor a piacok felszámolását szorgalmazzuk; nemcsak a társadalmi költségeket és hasznokat hagyják figyelmen kívül, hanem a társadalmi termékeket is. Ez a felismerés nagyban megmagyarázza, miért privatizálják az egészségügyet és a felsőoktatást, és miért akarja sok kapitalista általában privatizálni a szociális programokat (különösen a társadalombiztosítást).
Vannak más példák is, amelyeket nekünk, amerikaiaknak a fogyasztói ünnepek közepette figyelembe kell venni: Kína.
Az uralkodó logika az, hogy nekünk jobb, ha sok áru Kínában készül, hiszen olcsóbban tudjuk megvásárolni a termékeket, mintha magunk készítenénk. Természetesen ide tartozik az a nem említett feltételezés is, hogy az előállított termékek „tulajdonosait” megilleti a bevétel oroszlánrésze a saját személyes haszon érdekében.
De vajon tényleg olcsóbbak a termékek? Nem veszik figyelembe a külső hatásukat? Fogadjunk, hogy vannak. Vegye figyelembe a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Kínában éppen volt az olimpia, és ez nagy kritika volt, hogy milyen koszos a levegő. Vegye figyelembe a veszélyes környezetben dolgozó emberek káros hatásait is. Vagy, közelebbről az otthonunkhoz, vegyük figyelembe a készülő termékek gyenge szabályozási színvonalát, és azt, hogy hányszor kellett már lehúznunk a termékeket a polcokról, mert veszélyesek a biztonságunkra.
A lényeg az, hogy a piacok figyelmen kívül hagyják a társadalmi költségeket és hasznokat, és így torzítják az elfogyasztott javak pontosabb árát, és a társadalmi fogyasztás helyett a magánfogyasztásra is elfogulnak. Más szóval, a piaci rendszerek mélyen antiszociálisak és antagonisztikusak a társadalmi igényekkel szemben.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz