Az elmúlt héten fegyveresek megöltek egy és négy tüntetőt megsebesítettek az Oaxaca Népi Gyűlés (APPO) tüntetőjéről. A közelmúltbeli gyilkosságok fokozták a feszültséget, mivel a konfliktus ismét kritikus pillanatba lépett, mivel a belügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja a szövetségi kormány egyezségi ajánlatát, ha a tanárok nem fejezik be a sztrájkot október 16-ig, hétfőig.
Eközben a mexikói szenátus készen áll arra, hogy ezen a kedden, október 17-én végleges döntést hozzon az APPO központi követeléséről, miszerint oszlatják fel az állam kormányát.
A Pedagógusok Szakszervezete, az Oktatási Dolgozók Országos Szakszervezetének 22. Szakszervezete kijelentette, hogy hétfőn nem térnek vissza az órákra, hanem megvárják a másnapi szenátus döntését.
Az oaxacai konfliktus a tanárok sztrájkjaként kezdődött öt hónappal ezelőtt, de hatalmas, az egész államra kiterjedő polgári engedetlenséggé robbant ki, miután június 14-én, hajnalban, a sztrájkoló tanárok tiltakozó táborának erőszakos felszámolására irányuló kudarcot vallott.
Azóta a tanárok szakszervezete és az APPO, amely válaszul alakult a kudarcba fulladt rendőri razziára, és több száz helyi szervezetet tömörít, kitart Oaxaca történelmi központi térén. blokkolt állami kormányhivatal épületei; a város nagy részét Ulises Ruiz kormányzó elűzésére felszólító graffitikkel festették; vezetett egy több ezer fős felvonulást 250 mérföldön keresztül Oaxacából Mexikóvárosba; televízió- és rádióállomások átvétele; és több ezer barikádot építettek szerte a városban.
Augusztus óta fegyveresek és civil ruhás rendőrök lőttek a tüntetőkre a felvonulásokon és táboraikban, hat embert megöltek és tizenötöt megsebesítve. A félkatonai szervezetek a mozgalom vezetőit és résztvevőit is elrabolták, és napokig kommunikáció nélkül tartották őket, mielőtt börtönbe vitték vagy szabadon engedték őket. Az elraboltak azt vallották, hogy megkínozták őket, arcukat és testüket látható hegek fedték. (Lásd a „Pisztolypolitika” ZNet, 16. augusztus 2006.)
A közelmúltbeli lövöldözések október 11-én kezdődtek, azon a napon, amikor a Szenátus Belügyi Bizottságának három szenátorából álló „albizottságának” meg kellett volna érkeznie Oaxaca Citybe, hogy elemezze, hogy az állam kormányzata megszűnt-e működni vagy sem. Június 14. óta a 22. szakasz és az APPO minden követelésüket a kormányzó lemondásához vagy elmozdításához kötötték. Ruiz nem volt hajlandó lemondani, és a tiltakozók egyetlen jogi mechanizmusa, hogy kikényszerítsék menesztését, az az, hogy kérik a szenátustól, hogy állapítsa meg, hogy az állam kormánya már gyakorlatilag eltűnt, ez a folyamat spanyolul „desaparicion de poderes” néven ismert. Ezért az APPO stratégiája az volt, hogy „kormányozhatatlanságot teremtsen” a kormányzati épületek blokkolásával, valamint az autópályák és utak lezárásával.
Az albizottság látogatására várva az APPO tiltakozói négy városi buszt irányítottak október 11-én, és „mobil brigádokban” bejárták a várost, hogy több állami kormányhivatalt elfoglaljanak, falakat, épületeket, útjelző táblákat, egyéb buszokat és nagyjából minden elérhető felületen a kormányzó elmozdítását kérő graffitikkel. A tüntetők már majdnem befejezték mobil brigádjukat, amikor nem sokkal délután 4 után egy rendőrőrs előtt egyenruhás rendőrök és fegyveresek belelőttek a tüntetők tömegébe, akik arra készültek, hogy visszaszálljanak a buszra és továbbmenjenek.
A fegyveresek több percig lőttek, négy embert megsebesítve, akiket kórházba szállítottak és még aznap este kiengedtek. A helyi Noticias és az országos napilap, az Excelsior fotósa tiszta képeket készített az egyik fegyveresről, aki a tömegbe lőtt. Fegyveresek több mint 60 lövést adtak le, és arra kényszerítették a tüntetőket, hogy tűz alatt keressenek menedéket. Három órával később egy rendőrségi teherautóból álló karaván érkezett, hogy „megmentse” a fegyvereseket, lehetővé téve, hogy elmeneküljenek anélkül, hogy az APPO tiltakozói elfogták volna őket. Az erőszak miatt az albizottság másnapig felfüggesztette látogatásukat.
A szenátorok látogatása az ellentmondások gyakorlata volt. A néhány száz tiltakozóval körülvett üres állami törvényhozáson belül az állam törvényhozói azt mondták a szövetségi albizottságnak, hogy nem hagyták abba a munkát, és négy törvényt fogadtak el a konfliktus elmúlt öt hónapjában.
A kormányzó egész kabinetje kíséretében azt vallotta, hogy „a szokásos módon” folytatta a munkát, és állítása alátámasztására doboznyi dokumentumokat nyújtott be az albizottságnak. A legmegrendítőbb azonban a kormányzó albizottsággal való találkozásának helyszíne volt: egy zárt és őrzött hangár az Oaxaca City repülőtéren, néhány mérföldre a várostól. Ulises Ruiz a június 14-i razzia óta nem sétálhatott szabadon a fővárosban.
Az APPO szervezeteivel tartott négyórás megbeszélésen az emberek tanúvallomást tettek a rendőrségi razziáról és a félkatonai erőszakról. A tüntetők ahelyett, hogy átadnák az iratokat tartalmazó dobozokat, golyókat, felrobbant gázgránátokat, rendőrbotokat és sisakokat nyújtottak be, amelyeket a konfliktus hónapjai alatt gyűjtöttek össze, annak bizonyítékául, hogy az állam kormánya és a félkatonai csoportok verték, lőtték és gyilkolták a büntetlenséget. tüntetők.
A szenátorok az állami tisztviselőkkel és a tiltakozókkal folytatott találkozókon megismételték, hogy nem „határoznak” az állam kormányának feloszlatásáról, hanem csupán beszámolnak megállapításaikról, hogy a kormány elvesztette-e már az irányítást vagy sem. Az albizottság október 16-án, hétfőn a Szenátus Belügyi Bizottsága elé terjeszti jelentését. A szenátus teljes ülése október 17-én, kedden szavaz az ügyben.
Ezzel összefüggésben a miniszter vagy a belügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja a tanárok fizetésének emelésére irányuló ajánlatot, és megnyitja az utat az intézményi reformok előtt Oaxacában, ha a 22. szakasz október 16-ig nem tér vissza az órákra. A tanárok azt válaszolták, hogy megvárják a Szenátusi szavazás. A miniszter vagy a belügyminiszter ultimátuma ismét felpörgette a pletykákat, miszerint küszöbön áll a szövetségi fellépés.
Majd október 2-én, szombaton hajnali fél kettő körül a városközpont szélén lévő barikádon átjutni próbáló civil ruhás katonák tüzet nyitottak a barikádot őrző APPO tüntetőire. Az egyik katona, a 30 éves Johnatan RÃos Vazquez, mielőtt elmenekült, eldobta a pénztárcáját, így azonosították, majd a helyi rendőrök elfogták.
RÃos Vazquez egy 22-es kaliberű pisztollyal lőtt a tüntetőkre, és kétszer fejbe találta Alejandro GarcÃa Hernandezt. GarcÃa Hernandez, a közeli lakos, aki esténként kávét vitt a barikádokat őrző APPO tüntetőinek, éppen kávét szolgált fel feleségével és fiával, amikor a katonák tüzet nyitottak.
– Apámnak vérzett a feje. Fogtam őt, és tovább lőttek, de most rám” – mondta a fia, Johnatan Halil a La Jornada mexikóvárosi lap riporterének. „Egy compañero [JoaquÃn BenÃtez] ugrott az útba, hogy megvédjen. Ezért vállon lőtték.’
GarcÃa Hernandez több mint 8 órán át feküdt a kórházban anélkül, hogy orvosi ellátást kapott volna. Amikor a sebészek végül megpróbáltak segíteni rajta, már agyhalott volt. Néhány órával később meghalt. GarcÃa Hernandez volt a hatodik ember, aki meghalt a tüntetők elleni félkatonai lövöldözésben Oaxacában.
Ebben a számban nincs benne egy tanár, aki ellenezte a sztrájkot, Jaime Rene Calva Aragon, akit két hete jégcsákányokkal agyontörtek. Kollégái azonnal a 22. szakaszt és az APPO-t hibáztatták, míg ezek a szervezetek tagadták a vádakat, viszont Ulises Ruizt hibáztatták, amiért megpróbálta megteremteni a szövetségi beavatkozáshoz szükséges feltételeket. Míg az APPO tüntetői megvertek a belvárosban lopáson elfogott embereket, és egy alkalommal egy helyi újságírót is, nem fordult elő előre megfontolt vagy célzott erőszak a sztrájkellenzőkkel szemben.
Az elkövetkező napok meghatározóak lesznek az oaxacai konfliktus szempontjából, a szövetségi kormány az egyik kezével visszavonja a rendezési ajánlatukat, a másikkal pedig az állam kormányának feloszlatásáról szavaz. Az APPO nemzeti sztrájkra és felvonulásra szólított fel az oaxacai mozgalommal való szolidaritás jegyében. Október 15-én, vasárnap az APPO mintegy 40 tagja éhségsztrájkot kezd, amelyet Ulises Ruiz távozásáig tartanak. Az éhségsztrájkolók csatlakoznak a mexikóvárosi szenátus előtti tiltakozó táborhoz, ahová az elmúlt hétfőn, október 9-én több ezer tanár érkezett gyalog Oaxacából.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz