Fények az égen Damaszkusz felett. Újabb izraeli rajtaütés – természetesen „merészen”, az izraeli támogatók szavaival élve, a második pedig két napon belül – Bassár el-Aszad fegyver- és katonai létesítményein és fegyverraktáraiban. A történet már ismerős: az izraeliek meg akarták akadályozni, hogy egy iráni gyártmányú Fateh-110 rakétaszállítmány elérje a libanoni Hezbollahot; a szíriai kormány küldte őket. Legalábbis egy „nyugati hírszerzési forrás” szerint. Természetesen névtelenül. És felnyitja a régi kérdést: amikor a szír rezsim az életéért küzd, miért küld ki fejlett rakétákat Szíriából?
De maguk a szíriaiak hivatalosan is megerősítették, hogy katonai létesítményeket találtak el az izraeliek. És nem először a lázadás során. A Fateh-110 – legalábbis az új változat – hatótávolsága talán 250 km. És valóban elérheti Tel-Avivot Dél-Libanonból. Ha a Hezbollah valóban megszerezte valamelyiket. De miért küldenék őket a szíriaiak, ahogy azt tegnap este amerikai források is állították, miközben maguk az amerikaiak csak tavaly decemberben állították, hogy a szíriaiak ugyanazokat a föld-föld rakétákat használták fel a szíriai lázadó erők ellen.
Más szóval, a szíriai rezsim kész volt lemondani a Libanonba tartó rakétáikról, amikor már használták őket a brutális szíriai háborúban… Most más kérdéseket is fel kell tenni. Ha a szíriai légierő ilyen pusztítóan – és ilyen polgári költséggel – be tudja használni MiG-jeit Szírián belüli ellenségei ellen, miért ne küldhette volna repülőgépeit Damaszkusz védelmére és az izraeli repülőgépek megtámadására? Nem a szíriai légierőnek kellene Szíriát védenie Izraeltől? Vagy a MiG-ek csak technikailag nem képesek felvenni Izrael legmodernebb (amerikai) hardverét? Vagy ez csak egy lépés lenne?
Sokkal fontosabb azonban az a szembetűnő tény, hogy Izrael most beavatkozott a szíriai háborúba. Azt mondhatjuk, hogy csak a Hezbollahnak szánt fegyvereket célozta meg – de ezeket a fegyvereket a szíriai lázadó erők ellen is használták. Azáltal, hogy csökkenti a rezsim e fegyverek kínálatát, ezzel segíti a lázadókat Bassár el-Aszad megdöntésében. És mivel Izrael nyugati nemzetnek tartja magát – a legjobb barátnak és az Egyesült Államok legjobb katonai szövetségesének a Közel-Keleten, stb. –, ez azt jelenti, hogy „mi” most közvetlenül és a levegőből veszünk részt a háborúban.
Nézzük meg, hogy az USA és az EU elítéli-e Izrael légitámadásait. Kétlem. Ami azt jelentené, ha hallgatunk, akkor helyeseljük őket. A csend, hogy Sir Thomas More-t idézzem, beleegyezést ad.
Tehát most az irániakat és a Hizballahot azzal vádolják, hogy beavatkoznak Szíriában – igaz, bár nem egészen olyan mértékben, hogy elhisszük –, Katar és Szaúd-Arábia pedig fegyvereket juttat el a lázadókhoz – igaz, de nem elég fegyvert, ahogy a szíriai lázadók is fogják. elmondom – és az izraeliek is csatlakoztak. Most már katonailag is részt veszünk.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz