A világ két legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban és Európában a gazdasági gondokról uralkodó felfogás több szempontból is téves. Először is: Képzelje el, hogy autóval halad egy hóval és jéggel teli úton, és fél egy balesettől. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyod azt a tényt, hogy hamarosan kifogy a benzined, így megfenekedsz és megfagysz a semmi közepén.
Ilyen volt a fő reakció a pénzügyi piacok múlt heti szélsőséges ingadozására: Sokkal inkább féltek a pénzügyi válságtól, mint a nagyobb kockázatot jelentő lassú megfojtástól. A befektetői pánikroham az Európai Központi Bank (EKB) döntése után érezhetően alábbhagyott megfordítja korábbi álláspontját és mintegy 22 milliárd euró értékű olasz és spanyol kötvényt vásárolt, ami sikeres volt. Több mint egy teljes százalékponttal, 5 százalékra csökkentette e kötvények kamatlábait, és – legalábbis egyelőre – kiküszöbölte az akut pénzügyi válság legközvetlenebb veszélyét: azt, amely a piacok felfutásától való félelemből fakadt. ezeknek a kötvényeknek a kamatai veszélyes szintre emelkednek.
Az európai hatóságok is intézkedtek az európai bankok azonnali válságának megfékezésére, ami természetesen az államadósság-problémákkal függ össze: Franciaország, Belgium, Olaszország és Spanyolország betiltotta a pénzintézetek részvényeinek shortolását. Egyes sajtóértesülések szerint a spekulánsok részben azért rövidítették ezeket a részvényeket, mert az EKB elkötelezte magát az euró alatti minimum szinten tartása mellett, így a banki részvényeket "puha célpontnak" hagyta. Úgy tűnik, a shortolás tilalma is segített, legalábbis átmenetileg.
De még mindig nagy a félelem, hogy közel állunk a 2008-2009-es megismétlődéshez, amikor az Egyesült Államok mély recesszióba esett, és a világgazdaság nagy része magával rántott. Az Egyesült Államok számára ez nem túl valószínű: a nagy recesszió az volt okozott egy 8 billió dolláros lakhatási buborék kipukkanásával, és jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen pukkanás. Az ezt megelőző (2001-es) recessziót is egy nagy eszközbuborék kipukkanása okozta – a jelenleg nem túlértékelt tőzsdén. A korábbi három recessziót az idézte elő, hogy a Federal Reserve szándékosan emelte a kamatokat a gazdaság lassítása érdekében; de a Fed a múlt héten elkötelezte magát amellett, hogy még két évig "nagyon alacsonyan" tartja a kamatlábakat.
Természetesen, ha a munkanélküliség 9.1 százalékon marad, vagy romlik, akkor a legtöbb amerikai recessziónak fogja érezni, még akkor is, ha nincs negatív növekedésünk. De a tényleges recesszió valószínűségét eltúlozták, és a legutóbbihoz hasonló recesszió valószínűsége nagyon kicsi.
Európában, ahol a makrogazdasági politika jobboldalibb volt, valószínűbb a recesszió. Portugália és Görögország már recesszióban van, és a többiek sincsenek messze. Az EKB olasz kötvények felvásárlásáért cserébe az európai hatóságok ígéretet tettek a Berlusconi-kormánytól, hogy 3.9-ig bezárják a GDP 2013 százalékát kitevő költségvetési rést. Ez könnyen recesszióba taszíthatja Olaszország 2 billió dolláros gazdaságát. Európa második negyedévére vonatkozó legfrissebb GDP-adatok ezen a héten érkeztek meg, és lehangolónak tűnnek: mindössze 0.2 százalékos növekedés a második negyedévben az eurózónában, ami két éve a legrosszabb. Európa legnagyobb gazdasága, Németország gyakorlatilag megtorpant 0.1 százalékon, a második legnagyobb Franciaország pedig nullával zárt.
A legveszélyesebb mítosz, amelyet a nagy médiában naponta ismételnek, az, hogy ezek a gondok az Atlanti-óceán mindkét partján az „adósságválság” következményei, és csak fiskális szigorítással oldhatók meg. Az Egyesült Államokat egyáltalán nem nézi államadósság-válság, az adósság után fizetett kamatok mindössze a GDP 1.4 százalékát teszik ki. Néhány euróövezeti országban „adósságválság” van – például Görögországban. Ennek azonban csak az az oka, hogy az európai hatóságok elmulasztották megtenni a szükséges lépéseket a probléma megoldására, hanem a gazdaság visszaszorításával rontották a helyzetet. Más szóval, nincs jogos gazdasági indoka annak, hogy az államadósság-teher – még ha a fenntarthatatlan is – évekig tartó gazdasági stagnálást és magas munkanélküliséget eredményezzen. Ha az adósságot át kell alakítani, mert nem fizethető, mint Görögországban, akkor ezt a lehető leggyorsabban és elegendő adósságtörléssel kell megtenni, hogy az ebből eredő adósságteher fenntarthatóvá váljon – ahogy Argentína tette sikeres alapértelmezett A 2001.
Az eurózónát természetesen hátráltatja az egységes költségvetési hatóság hiánya, és sokan csalódottak voltak amiatt, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár e heti találkozóján nem mozdult el az eurókötvények használata. Sokkal rosszabb volt az az ígéretük, hogy az egész Európára kiterjedő kiegyensúlyozott költségvetési módosítást szorgalmaznak, saját országaiktól kezdve. Ez nevetséges, és – amennyiben nem puszta pózol – csak egy újabb mutatója annak, milyen messze vannak Európa vezetői a valóságalapú gazdaságpolitikától.
Mark Weisbrot társigazgatója a washingtoni Gazdasági és Politikai Kutatóközpontnak. Egyben elnöke is Csak külpolitika.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz