Forrás: FAIR
Elképzelhető a londoni székhelyű lap szerkesztője Gyám (3/17/21) szomorúan rázta a fejét, miközben beírta a címet: „A megtorlás ciklusa Bolívia volt elnökét a palotából a börtöncellába viszi.” Az alcím azt mondta az olvasóknak: "Jeanine Áñez kormánya egykor az ország egykori vezetőjét, Evo Moralest akarta bebörtönözni terrorizmus és lázadás miatt – most ugyanezekkel a vádakkal kell szembenéznie."
A Gyám cikk által Tom Phillips azt akarja, hogy panaszkodjunk a bolíviai kormányok állítólagos képtelensége miatt abbahagyni az ellenfelek üldözését, miután hivatalba lépnek. Azt mondják nekünk, hogy Áñez kormánya tette ezt, és hogy most Luis Arce elnök kormánya (amelyet egy földcsuszamlásos győzelem 18. október 2020-án) szintén ezt teszi.
A cikk alaptétele hazugság, és a liberális Gyám aligha volt az egyetlen terjesztő, a Philips által idézett Jose Miguel Vivanco, a Human Rights Watch (HRW) amerikai igazgatója segítségével. A nyugati média és a nem kormányzati szervezetek, például a HRW közötti csapatmunka gyakran megerősíti az Egyesült Államok kormányának nézeteit (FAIR.org, 8/23/18, 8/31/18, 5/31/2o, 11/3/18).
Áñez volt a USA által támogatott A katonai puccs után beiktatott diktátor, Evo Morales demokratikusan megválasztott elnök elmenekült Bolíviából az életéért 10. november 2019-én Áñez hatalomra kerülése után azonnal biztonsági erőket ígért jogi mentesség mint azok mészárolták több tucat tüntető. Ő az most fel van töltve terrorizmussal (a lázadáson és bűnözői összeesküvésen kívül) a hatalom megtartására tett kísérlete miatt a nyilvánosság terrorizálásával. Letartóztatása jó hír azoknak, akik támogatják a demokráciát és az emberi jogokat.
Most azonban, akárcsak a 2019-es puccs idején, a legnyilvánvalóbb következtetések kikerülnek, ha azok összeegyeztethetetlenek az Egyesült Államok külpolitikájával (FAIR.org, 11/11/19). Ezen senkit nem szabad meglepni Amerikai tisztviselők olyan nyilatkozatokat tettek, amelyekben politikai üldözésként tüntették fel letartóztatását.
Küzdelem egy ex-diktátor felszabadításáért
Az Áñezt letartóztató puccs puszta Áñez elleni vádjává való visszaminősítésével, Reuters (3/13/21), A Financial Times (3/13/21), A Washington Post (3/13/21), CNN (3/15/21) és Kanadáé National Post (3/13/21). CNN idézte őt:
Az Añez és miniszterei elleni elfogatóparancsok nem tartalmaznak bizonyítékot arra nézve, hogy „terrorizmus” bűncselekményt követtek volna el. Emiatt megalapozott kételyeket keltenek, hogy politikai indíttatású folyamatról van szó.
A Washington Post cikk, amelynek címe „az ellenzék leverését” állította, ugyanennek a Vivanco-idézetnek a rövidebb változatát használta.
Míg az összes cikk vádként írta le a puccsot, CNN kiemelkedik arról, hogy tagadásával a legnevetségesebbé válik:
A bolíviai fegyveres erők akkori vezetője, Cmdr. Williams Kaliman felkérte Moralest, hogy lépjen vissza a stabilitás és a béke helyreállítása érdekében; Morales november 10-én beleegyezett „Bolívia érdekében”.
A politikai szövetségesek azonban azt állítják, hogy a konzervatívok, köztük Áñez által szervezett puccs részeként eltávolították a hatalomból.
Kellett-e Kalimant lefilmezni, amint egy fegyvert nyomott Morales fejéhez? CNN elismerni, hogy puccs volt?
Hozzáadása a dezinformációs hurokhoz a saját platformjáról Twitter, Vivanco terjedése an Americas Quarterly írta: Raul Peñaranda (3/16/21), amely elítélte Áñez letartóztatását. Peñaranda egyszer mondta hogy Bolívia demokráciáját „megmentették” Morales megdöntésének napján, és a közelmúltban megjelent közleménye a 2019. novemberi puccsot a hatalom törvényes átruházásaként ábrázolja.
2019-ben a katonaság nyilvánosan "sürget" A lemondás morálja, mivel a katonaság és a rendőrség is világossá tette, hogy nem védi meg az erőszakos jobboldali tüntetőktől, akik közül néhányan feldúlta a házát. Áñez, egy jobboldali szenátor, akinek a pártja csak A nemzeti szavazatok 4%-a a 2019-es parlamenti választásokon volt az elnöki szárny ráhelyezve katona férfiak, míg a törvényhozásban többségben lévő Evo Morales párt (Movimineto al Socialismo vagy MAS) képviselői hiányzó: néhány bujkál, mások a részvétel megtagadása biztonságuk és családjuk garanciái nélkül”.
Mindezt figyelmen kívül hagyva a Gyám Tom Philips cikke utal arra, hogy „az egykori szenátor [Áñez] részt vett a jobboldali államcsíny összeesküvésében. Bolívia jelenlegi kormánya azt állítja hatalomra juttatta.” (Kiemelésem.) A szerkesztők általában nagy rajongói a tömörségnek. A kiemelt szavakat törölni kellett volna. További előnye a pontosság lett volna.
Persze könnyebb tagadni, hogy Áñez részt vett az őt hatalomra juttató puccs kidolgozásában (aligha simán), ha nem is fogadja el, hogy puccs történt. Reuters ijesztő idézeteket helyezett el a „puccs” szó köré Áñez letartóztatásával kapcsolatos címsorokban: „Áñez volt bolíviai elnök négy hónapos fogva tartásba kezd a puccs vádja miatt” (3/16/21); „Áñez volt bolíviai elnök börtönbüntetést kezd, mint a jogvédő csoportok „puccs” vizsgálata”3/14/21).
Reuters (3/14/21) És CNN (3/15/21) is kritikátlanul beszámolt a puccs alaposan megcáfolt ürügyéről. CNN „Bár egy nemzetközi audit később megállapítja az eredményeket, a 2019-es választást „súlyos szabálytalanságok” miatt nem lehetett érvényesíteni, [Morales] magát hirdette ki a győztesnek, ami hatalmas tiltakozást váltott ki szerte az országban. (A „nemzetközi audit” az OAS széles körben cáfolt jelentése.) Reuters egyszerűen kijelentette, hogy az Amerikai Államok Szervezete (OAS) „a 2019-es választások hivatalos megfigyelője volt, és azt csalásnak találta”.
A becstelenség ciklusa
A puccsot az OAS megfigyelői által 20. október 2019-án, Morales által megnyert elnökválasztással kapcsolatban többször megfogalmazott, átlátszóan tisztességtelen állítások szították. Három nappal a választás után azt állították, hogy „drasztikus”, „megmagyarázhatatlan” és „nehezen megmagyarázható” állítások történtek. Morales előnyének növekedése a szavazatok számában (FAIR.org, 12/17/19).
A washingtoni székhelyű Gazdasági és Politikai Kutatóközpont azonnal rámutatott hogy ez teljes hülyeség volt. De a Morales menesztését követő döntő hónapokban az üzletek szeretik Reuters folyamatosan árnyékolva az OAS-t a megsemmisítő kritikáktól. Végül az OAS szakértői kritikái folyamatosan erősödtek és megzavarta a média csendjét. Részletek a 2020-as választási eredményekből, amelyeken Evo Morales pártja még nagyobb fölénnyel diadalmaskodott, mint 2019-ben tovább kitéve OAS becstelenség.
Mint Reuters, a széles körben idézett Jose Miguel Vivanco, a HRW, akkor terjesztett csalási vádakat, amikor ez a legfontosabb volt 2019-ben. A Morales által megnyert választás másnapján Vivanco Twitteren spanyolul: „minden arra utal, hogy [Evo Morales] el akarja lopni a választásokat”. 2019 decemberében a HRW ügyvezető igazgatója, Ken Roth is az volt az OAS követeléseinek előmozdítása a szkepticizmus legkisebb nyoma nélkül. Áñez gyilkos illegitim uralma után hónapokkal Vivanco kifejezetten „demokráciaként” emlegette Bolíviát. Ezt egy spanyol nyelvű interjúban tette BrujulaDigital (5/15/20), Raul Peñaranda, a puccs támogatója által szerkesztett kiadó Americas Quarterly op-ed Vivanco nemrégiben előléptették on Twitter. Közben be Twitter, Vivanco folyamatosan Nicolás elnök kormányaira hivatkozik Maduro Venezuelában, és Daniel elnököt ortega Nicaraguában – két demokratikusan megválasztott elnököt akar megdönteni az Egyesült Államok kormánya – „dictaduras” (diktatúrák) néven.
A New York Times szerkesztőség nyíltan támogatta a puccsot amely kiszorította Moralest 2019-ben:
Egy megválasztott vezető kényszerű elmozdítása értelemszerűen a demokrácia visszalépése, és így a kockázat pillanata. Ám amikor egy vezető pimasz módon visszaél a választók által a gondjaira bízott hatalommal és intézményekkel, ahogyan azt Evo Morales elnök tette Bolíviában, ő az, aki megfosztja legitimitását, és gyakran a kikényszerítése lesz az egyetlen fennmaradó lehetőség. Ezt tették a bolíviaiak, és csak remélni kell, hogy Morales úr békésen mexikói száműzetésbe vonul, és segít Bolíviának helyreállítani sebzett demokráciáját.
Így eléggé kiszámíthatóan, a Times cikk (3/12/21) a közelmúltban történt Áñez letartóztatásáról homályosan utalt az OAS teljesen leleplezett csalási állításaira („vitatott szavazatszámlálás”), és ugyanolyan tisztességtelen álláspontot képviselt, mint a HRW és más nyugati média, amikor az Egyesült Államok által támogatott diktatúrát egy demokratikusan megválasztott kormányhoz hasonlította. Az Egyesült Államok kiszorítása támogatta: „Morales úr és Añez asszony is felhasználta az igazságszolgáltatást, hogy a bírálóik után menjen.”
A Washington Post szerkesztőbizottság (3/18/21) Añez vad védelmével állt elő, melynek címe: „A bolíviai kormány törvénytelen úton halad. Demokráciáját meg kell őrizni.” A legbaljóslatúbban a szerkesztőség azt mondta: „A Biden-kormányzatnak regionális erőfeszítéseket kell vezetnie a demokratikus stabilitás megőrzésére ebben a régóta szenvedő országban, nehogy a válság katasztrófává fajuljon.” A tájékozott emberek ezen nevethetnek néhány másodpercig – amíg eszébe jut, hogy Bolívia népe végül szembesülhet halálos amerikai szankciók amiért felelősségre merte vonni a gyilkosokat. Kifogás nélkül ez az katasztrófa hogy az ehhez hasonló propaganda előidézheti.
A Washington által támogatott brutális diktátoroknak nincs okuk kétségbe vonni afelől, hogy a berendezkedésű újságírók és a nagy nem kormányzati szervezetek nagyon igyekeznek elkerülni őket a börtönből. Az Egyesült Államok által támogatott puccsok fenyegetésének a világból való eltávolítása folyamatos harcot von maga után a nyugati média és az általuk megbízhatóként bemutatott források ellen.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz