Jeruzsálem. A Gázában már szilárdan érvényben lévő korlátozások visszhangjaként Izrael megkezdte a külföldi útlevéllel rendelkezők, köztük a humanitárius segélyszolgálatok dolgozóinak és több ezer palesztin lakosnak a mozgását Izrael és Ciszjordánia között.
Az új politika célja, hogy a külföldi, főként Észak-Amerikából és Európából származó állampolgárokat arra kényszerítse, hogy válasszanak Izrael – ideértve Kelet-Jeruzsálemet, amelyet Izrael illegálisan annektált – és Ciszjordánia látogatása között.
Az új szabályozás sérti Izrael azon oslói egyezményben vállalt kötelezettségeit, amely szerint állampolgáraik továbbra is bejuthatnak a megszállt területekre. Izrael nem utalt arra, hogy az új korlátozásnak bármilyen biztonsági indoka lenne.
Palesztin aktivisták rámutatnak, hogy a szabályt Izrael szelektíven hajtja végre, megtiltva a palesztin származású külföldi állampolgárok belépését Izraelbe és Kelet-Jeruzsálembe, miközben aktívan ösztönzi az európai és amerikai zsidókat, hogy Ciszjordániában telepedjenek le.
Az amerikai diplomaták, akik ismerik a politikát, nem emeltek kifogást.
Ezenkívül emberi jogi csoportok panaszkodnak, hogy a szabálymódosítás tovább választja Kelet-Jeruzsálemet, egy palesztin állam tervezett fővárosát Ciszjordániától. Az is várható, hogy fokozza a nyomást azon családokon, ahol az egyik tag külföldi útlevéllel rendelkezik, hogy elhagyják a régiót, és megzavarja a segélyszervezetek által a palesztinoknak nyújtott segítséget.
Megfigyelők szerint a szabályozást csendesen három hónapja vezették be a jordán határon lévő Allenby híd terminálján, amely a palesztinok egyetlen nemzetközi átkelőhelye Ciszjordániában. A határt ellenőrző izraeli tisztviselők most vízumot adnak ki a külföldi látogatóknak „csak a Palesztin Hatóság számára”, ami megakadályozza, hogy belépjenek Izraelbe és Kelet-Jeruzsálembe.
A belügyminisztérium tisztviselői szerint hasonló politikát alkalmaznak Izrael Tel-Aviv melletti nemzetközi repülőterén, a Ben Gurionon, hogy megtiltsák az ezen az útvonalon érkező külföldi útlevéllel rendelkezőknek, hogy elérjék Ciszjordániát. Külföldi állampolgárokat, különösen a palesztin felmenőkkel rendelkezőket visszautasítják, és felszólítják, hogy az Allenby hídon keresztül próbáljanak bejutni.
Gázában régóta nem tartózkodhatnak azon palesztinok, akik nem ott laknak, és gyakorlatilag el van zárva az izraeliek és a legtöbb külföldi elől 2006 eleje óta, amikor Izrael megkezdte blokádját.
"Ez az elválasztási politika elmélyítése és finomítása, amely azzal kezdődött, hogy Izrael ellenőrzőpontokat létesített Ciszjordániában és felépítette a falat" - mondta Sam Bahour, Ramallahban élő palesztin-amerikai, aki a Belépés jogát kampány vezetője, kiemelve az izraeli korlátozásokat. palesztin mozgalom.
"A külföldi kormányoknak, például az Egyesült Államoknak fegyvert kell állniuk, mert ez a szabály sérti a saját állampolgáraik diplomáciai megállapodások szerinti jogait. Eddig hallgattak."
Az Egyesült Államok jeruzsálemi konzulátusa a honlapja szerint tudatában van a külföldi útlevéllel rendelkezőkre vonatkozó növekvő korlátozásoknak, de azt állítja, hogy nem tud segíteni.
A Belépés joga kampány megjegyzi, hogy az izraeli tisztviselők által a határon visszaküldött emberek 60 százaléka amerikai állampolgár.
A konzulátus honlapja felhívja a figyelmet arra, hogy számos palesztin-amerikai beutazást megtagadtak a Ben Gurion repülőtéren, és ehelyett az Allenby-híd ciszjordániai átkelőjére kényszerítették őket, valamint a „csak Palesztin Hatóság” bélyegző kibocsátása az átkelésnél, amely kizárja Kelet-Jeruzsálemből és Izraelből.
"A konzulátus semmit sem tud segíteni a vízumstátusz megváltoztatásában; csak a Ciszjordániában működő izraeli összekötő irodák tudnak segíteni – de ők ritkán fognak" – mutat rá a honlap. "Az utazóknak ébernek kell lenniük, és figyelniük kell, hogy belépéskor milyen bélyeget kapnak."
A 44 éves Bahour elmondta, hogy az új politika közvetlen áldozatai külföldről érkezett palesztinok ezrei lesznek, akik hozzá hasonlóan az optimistább oslói időszakban tértek vissza Ciszjordániára.
Jól képzett és gyakran bejáratott karrierjükkel létfontosságúak voltak mind a helyi palesztin gazdaság újjáélesztésében, mind a vállalkozásokba való befektetés és alapítás révén, mind pedig a fiatal civil társadalom ápolásában jóléti szervezetek működtetésével és egyetemi oktatással.
Bár sokan feleségül vették a helyi házastársakat, és Ciszjordániában nevelték fel gyermekeiket, Izrael rendszerint megtagadta tőlük a tartózkodási engedélyt, és arra kényszerítette őket, hogy háromhavonta megújítsák a turistavízumot, ideiglenesen elhagyva a régiót, gyakran évekig.
Bahour úr szerint a legutóbbi szabálymódosítást úgy kell értelmezni, mint egy intézkedést a normál palesztin életet fojtogató korlátozások szövedékében, amelyeket az izraeliek és a palesztinok népességnyilvántartását egyaránt ellenőrző Izrael rendelt el.
Elmondása szerint a falon és az ellenőrző pontokon kívül Izrael rendszeresen kitoloncolta a térségbe érkező "külföldieket", humanitárius munkásokat és palesztin származásúakat egyaránt; tagadta a családegyesítést, hogy megakadályozza a palesztin párok együttélését; gyakran visszavonta azon palesztinok tartózkodási jogát, akik huzamosabb ideig külföldön tanulnak; és elkobozta a jeruzsálemi igazolványokat a palesztinoktól, hogy Ciszjordániába taszítsa őket.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok konzulátusa úgy tűnik, elfogadta Izrael azon jogát, hogy az amerikai állampolgárokat kizárólag etnikai származásuk alapján eltérően kezelje.
"Miközben a palesztin-amerikaiakat megtagadják a térségbe, vagy kizárják őket Izraelből és Kelet-Jeruzsálemből, Izrael aktívan ösztönzi az amerikai zsidókat, hogy jöjjenek és telepedjenek le Ciszjordániában."
2006 elején Bahour urat, aki házas, és két lánya van, egy újabb szabályváltozás érintette, amikor Izrael megtagadta a külföldi útlevéllel rendelkező palesztinok turistavízumának megújítását, és arra kényszerítette őket, hogy elszakadjanak családjuktól Ciszjordániában.
A nemzetközi felháborodást követően Izrael visszavonta a politikát, de ragaszkodott ahhoz, hogy a palesztinok, például Bahour úr kérjenek engedélyt az izraeli katonai hatóságoktól, hogy Ciszjordániában maradhassanak.
"Ez a legújabb szabály, akárcsak a korábbi, illeszkedik Izrael általános etnikai tisztogatási céljához" - mondta. "Izrael egyre nehezebbé teszi az életet, hogy minden olyan palesztint, aki teheti, például a külföldi útlevéllel rendelkezőket, távozásra ösztönözze."
Bahour elmondta, hogy az új korlátozások tovább választják Ciszjordániát Jeruzsálemtől, a palesztin kereskedelmi és kulturális élet központjától.
Elmondása szerint egyik napról a másikra rámalláhi üzleti tanácsadó cége elvesztette ügyfelei negyedét – mind a közeli Kelet-Jeruzsálemből –, mert most megtiltották, hogy elhagyja Ciszjordániát.
Korlátozott kiváltságait a múlt hónapban veszítette el, amikor végre megkapta a palesztin személyi igazolványt. Azt mondta, kénytelen volt magához venni az igazolványt, amely az izraeli hatóságok szemében felülírja amerikai útlevelét, hogy elkerülje a kitoloncolás veszélyét.
"Az igazolvány keserédes volt számomra. Ez azt jelenti, hogy itt nem lehet elszakadni a családomtól, de ez azt is jelenti, hogy nem ismerik fel az amerikai útlevelemet, és most olyan bezárások és letartóztatások várnak rám, amelyekkel a hétköznapi palesztinok szembesülnek."
Sari Bashi, a Gisha nevű izraeli szervezet ügyvédje, amely megkérdőjelezi a palesztin mozgás korlátozását, azt mondta, hogy az új politika komoly akadályt állít a humanitárius szervezetek, valamint a palesztin jóléti szervezetekben és tudományos intézményekben dolgozó külföldiek útjába.
"Sok Ciszjordániában dolgozó segélyszervezetnek van irodája és munkatársai Kelet-Jeruzsálemben, sőt Izraelben is, és nehéz belátni, hogyan fognak megbirkózni ezzel az új korlátozással."
Elmondta, hogy a nagy nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNRWA és annak humanitárius részlege, az OCHA munkatársaitól megtagadták a belépést a Ben Gurion repülőtérre, miután kijelentették, hogy Ciszjordániában dolgoznak.
"Amikor Izrael megakadályozza a hozzáférést egy területre, felveti a kérdést, hogy mi történik ott" - mondta. – Mit akadályoznak meg abban, hogy lássunk?
Emberi jogi csoportokat is aggaszt az új korlátozás megfogalmazása, amely a külföldi állampolgárokat a "Palesztin Hatóságra" korlátozza. A PA Ciszjordániának csak mintegy 40 százalékát uralja. A csoportok attól tartanak, hogy a jövőben Izrael megpróbálhatja megakadályozni, hogy külföldiek mozogjanak Ciszjordánia, a Palesztia által ellenőrzött enklávéi és a 60 százaléka Izrael által ellenőrzött terület között.
Guy Imbar, az izraeli kormányzati tevékenységekért felelős koordinátor szóvivője szerint a kifejezés az egész Ciszjordániára vonatkozik.
De Jeff Halper, az Izraeli Házrombolások Elleni Bizottságtól figyelmeztetett: "Tekintettel Izrael eddigi eredményeire, jogos gyanakodni, hogy a korlátozást egy későbbi időpontban újraértelmezhetik."
Jonathan Cook író és újságíró az izraeli Názáretben él. Legújabb könyvei az "Izrael és a civilizációk összecsapása: Irak, Irán és a Közel-Kelet újraalkotásának terve" (Pluto Press) és az "Eltűnő Palesztina: Izrael kísérletei az emberi kétségbeesésben" (Zed Books). Honlapja a www.jkcook.net .
Ennek a cikknek egy változata eredetileg a The Nationalban jelent meg (www.thenational.ae ), megjelent Abu Dhabiban.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz