Az AIG We Trust-ban
Szegény AIG, szegény biztosítótársaság, szívében bank. Stan D. Garde, az Incorporated Estates of Earth ügyvezető szlogenereként mindent megteszek, hogy minden szükségletüket kielégítsem. Továbbra is az én becsületem, az én feladatom, hogy meggyőzzem a vazallusokat, hogy adjanak több pénzt a bankoknak. Valamilyen furcsa okból úgy tűnik, hogy a vazallusok azt gondolják, hogy a saját pénzük az övék. Egyáltalán nem. Minden pénz a bankoké, akik minden pénzt lehetővé tesznek. A bankok a világ igazi dolgozói, mert ők végzik a legfontosabb feladatot – a pénz mozgatását egyik helyről a másikra. A bankok nem csak az egyes tranzakciók nagy összegű csökkentését érdemlik meg, hanem a tranzakciók ellenőrzésének jogát is, mert a pénz privilegizált felhasználása létfontosságú minden egyes bejegyzett ingatlan egészsége szempontjából. A vazallusok ezt nem értik. A vazallusok hajlamosak azt gondolni, hogy saját szükségleteik ugyanolyan fontosak, mint a bankok igényei, nem is beszélve a birtokokról. Még inkább. Hol tanulnak a vazallusok ilyen pacalt és hazaárulást? Az iskolákban biztosan nem. Legalábbis a jóknál nem.
A vazallusok hajlamosak gyorsan kifújni a pénzt az élelmiszerre, lakhelyre, ruházatra, szállításra, üzemanyagra, áramra, egészségügyre és így tovább és így tovább költenek, ami mindaddig jó, amíg nem marad pénz a bankokra. a mai kellemetlen probléma. A vazallusok elköltik az egészet! Az összes bank pénzét elköltik. Minden és több. A vazallusok mégis napról napra mélyebbre süllyednek az adósságba.
A bankok teljesen csődbe mentek, sokkal többet hiteleztek, mint amennyit vissza tudnak fizetni, hatalmas részvényeket vásároltak, kereskedtek és adtak el, amelyekkel most nem tudnak elszámolni, ha valaha is tudták volna. Hibákat követtek el. Megtörténik. A vazallusokkal ellentétben a bankok túl nagyok a csődhöz. Túl fontos. Ezt egyáltalán kell még magyarázni?
Vegyünk egy vazallust, aki nem tudja fedezni a kiadásait – éhezik vagy megfázik vagy hőségben szenved, vagy depressziós lesz vagy megőrül, vagy megbetegszik vagy bűncselekményt követ el, elveszíti kapcsolatait vagy munkáját, esetleg börtönbe kerül vagy meghal. Bármilyen vazallusnál mindez megtörténhet, ami többé-kevésbé elfogadható, amíg a bankok közben fizetést kapnak. Mert ha a bankok tönkremennek, ki marad az, aki továbbadja a pénzt azoknak, akik tudnak mit kezdeni vele, az arany keveseknek?
Biztosan nem a vazallusok. Nincs értelme a vazallusokat saját pénzükért irányítani. Az ilyen helytelenség megsértené azt a szerződést, amelybe a vazallusok születnek. A vazallusok genetikailag alkalmasak arra, hogy először a tőke urait tartsák fenn. … Imádom a vazallusokat, ne érts félre. Ők nyomorultak, de ők vagyunk mi. Az IEE nem tudta nélkülük megbirkózni. És mégis, mindent a vazallusokra bízni, vagy bármit az ő szeszélyeikre bízni, beleborzongva gondolni, csak nézni a közvélemény-kutatásokat – befejeznék a jóléti háborúkat, vagy eleve nem kezdenének meg; ingyenes egészségügyi ellátást biztosítanának mindenkinek; és olyan módon, amely túl ártalmas ahhoz, hogy kifejtsem, valójában megpróbálnák szétosztani a gazdagságot! Attól, hogy a saját pénzükön vásárolták meg az AIG-t, még nem jelenti azt, hogy joguk van irányítani, vagy ha beleborzongok, hogy az alkalmazottainak kormányszerű béreket fizessenek – mert az puszta lopás lenne, aminek a gondolata marad az igazi felháborodás. ebben a vitában.
Terjeszd a gazdagságot? Átcsoportosítani az irányítást? Ez nem a valóság. Ez nem túlélhető, sem a birtokokon, sem azon kívül. Ez könyörög a civilizáció teljes összeomlásához, ahogy ismerjük, szeretjük, és ebből táplálkozunk itt, az IEE-ben. Ezt mondják a kereskedelem urai és a jó vazallusok mindenütt. Bízunk az AIG-ben.
A polgárok elmentek. Most vazallusok. Vicces módon történt. A világ összes bankja összeomlott, összeomlott. Tehát az emberek pénzét az összes bank visszatérítésére használták fel. De ne kapj ötleteket. Amikor az emberek megveszik a bankokat, nem övék? Igen és nem, de többnyire és határozottan nem. Tudod, lehet, hogy az emberek birtokolják a bankokat (miután megvették őket), de az biztos, hogy nem tudják eldönteni, hogy mit kezdjenek a pénzzel, vagy hogyan csinálják. Mert ez nem kapitalizmus, és a kapitalizmus az, amit megvettek. Egyértelmű? Okos? Befolyás. A kapitalizmusban a döntéseket nem az emberek birtokolják. Nem ők döntenek. Ők a fogyasztók, a dolgozók, és egy csípősen ők lehetnek a finanszírozók. Összefoglalva, az emberek lehetnek a vásárlók és elméletileg a tulajdonosok, de soha, semmilyen körülmények között nem ők döntenek. A kapitalizmusban a jó kapcsolatokkal rendelkező kevesek a döntéshozók, az uralkodók, akik kiválasztják a jelölteket, akik pénzt áldoznak a kampányokra, akik a választás illúzióját keltik a különféle ellentmondásokon keresztül a vazallusok számára, hogy megszállottan döntsenek és válogassanak közöttük. Semmi többnek nem kell lennie.
Am I speaking over your heads, dear vassals? Let me see if I can put this in plainer words. The privileged few rule, the masses obey, even when the masses do most of the work, buy most of the stuff, and totally bailout the bankrupt rulers. That, my friends, is capitalism. Some used to call such a system Chinese Democracy before
Igaz, technikailag egyetlen ország sem gyakorolt tiszta kapitalizmust, mert sajnos a tiszta kapitalizmus önfelrobbanó rendszer – eredendően vadul instabil. A teljesen szabad piacok mindig katasztrófához vezetnek – mindenféle összeomláshoz. Így a szabályozás mindig létezik a katasztrófa megfékezésére. És sajnos így van, hogy a köztudattal ellentétben a tiszta kapitalizmus majdnem olyan szörnyű, mint a tiszta demokrácia. Demokrácia, tudod. Elegünk van ebből – láttuk, hová vezet –, nem a vazallusba! amit sokkal jobban szeretünk. Jobban szeretjük a vazallusokat, mint az embereket. Jobban szeretjük a behódolást, mint az uralkodást. A kapitalizmus szép gondolat, eszmény. De a vazallusság uralkodik.
Ó, tudom, hogy ti furcsa, megtört és megtört szellemek odakint talán úgy gondolják a vazallusságot, mint a rabszolgaságot. Sajnálunk benneteket, filléres lelkeket, akik nem tévedhetnének jobban, erkölcstelenebbek. Végül is a rabszolgáknak nem volt pénzük, ezért nem tudták azonnal visszafizetni adósságaikat, nem is beszélve a feletteseikről. Ez a tiszta rabszolgaság gazdasági rendszerének súlyos hiányossága. Ki kellett cserélnünk. A vazalizmus sokkal hatékonyabb, sokkal biztonságosabb az uralkodók számára mindenhol. Az embereket a megfelelő helyükre helyezi. Üdvözlöm a vazalizmust! Viszlát a háborúkban!
http://apragmaticpolicy.wordpress.com/the-vassals-handbook/
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz