Minden társadalom gazdag közös tulajdonban van, a kulturális és anyagi erőforrásokon mindenki osztozik, és vagy mindenki, vagy senki egyenlően birtokol. A levegő, amit szabadon belélegezhetünk, a nap, amely mindannyiunkra süt. Valamikor megosztottunk földet is, de a kis földbirtokok kialakítása magántulajdont teremtett.
Most a digitális közhasználat fenyegető bezárása van, a Facebook pedig azzal fenyeget, hogy megragadja az indiai internet jövőjét. A „Free Basics” szolgáltatása azzal fenyeget, hogy korlátozza a digitális szférához való ingyenes hozzáférést.
A Free Basics jelenleg 37 országban érhető el, és lehetővé teszi a felhasználók számára az internetes szolgáltatások korlátozott körét. A felhasználók meghatározott és korábban kiválasztott webhelyeket látogathatnak meg, amelyek híreket és információkat kínálnak az időjárásról és a munkahelyekről. Ez azon a merész feltételezésen alapul, hogy a Facebook tudja, és joga van megválasztani a felhasználók számára, hogy milyen weboldalak és alkalmazások a legmegfelelőbbek számukra. Csak az férne hozzá a teljes internethez, aki fizetni tud, így kétszintű rendszer jön létre.
A Free Basics 2015-ben indult Indiában, de tavaly decemberben az ország távközlési szabályozó hatósága leállította, amíg értékelte az árképzési szabályokat. A szabályozó várhatóan még e hónap vége előtt dönt arról, hogy a Free Basics folytathatja-e működését az országban. Míg a zsűri jelenleg még a Free Basics indiai jövőjével foglalkozik, a Facebook lobbizik nehéz maradni. Beírás A Times of India, a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg úgy érvelt, hogy a 21. században mindenki „megérdemli, hogy hozzáférjen azokhoz az eszközökhöz és információkhoz, amelyek segíthetik… minden alapvető társadalmi és gazdasági jogát”.
Zuckerbergnek ebben igaza van, de téved, hogy ez természetesen a Facebook megkettőzően elnevezett Free Basics internet-hozzáférésének elfogadásához vezet. A korlátozott hozzáférés nem szabadság, hanem zárt hozzáférés, és a gazdag digitális ökoszisztémát egy csökevényes „falazott kertté” alakítja.
Zuckerberg szerint „tény”, hogy „amikor az emberek hozzáférnek az ingyenes alapvető internetszolgáltatásokhoz, ezek gyorsan leküzdik a digitális megosztottságot.” A digitális technológiák gyors terjedése ellenére előnyeik nem terjedtek arányosan vagy egyenletesen. A megosztottság leküzdése érdekében nagyobb hozzáférésre van szükség a technológiához, beleértve a korlátlan internetet is.
A Világbank nemrég tette közzé World Development Report 2016: Digitális osztalék megjegyzi, hogy a nyitott és ingyenes internet a „digitális gazdaság innovációjának kulcsfontosságú tényezője”, ezért védeni kell. Sok országban a szabad és nyitott internetet, amelyet „netsemlegességnek” neveznek, a szólásszabadság és az információhoz való hozzáférés létfontosságú elemének tekintik, amelyeket emberi jogként védenek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete rendelkezik rögzítette a tájékoztatáshoz való jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikkében. A Világbank azzal érvel, hogy az internetes forgalom menedzselése (például a Facebook Free Basics programjain keresztül) „nem csökkentheti az alapvető jogok és szabadságok, különösen a szólásszabadság élvezetét”. A Világbank kifejezetten a Free Basics-re hivatkozva azt mondja, hogy úgy tűnik, hogy „a hálózatsemlegesség ellentéte”.
A Facebook szereti, ha olyan barátságos társaságnak tekintik, amely a távolságok ellenére összeköti az embereket, és lehetővé teszi a „barátok” széles közösségének, hogy megosszák hétköznapi és életüket megváltoztató pillanatokat. Tehát a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és a nettó részrehajlás megteremtése olyan vád, amelyre a vállalat szigorúan reagált. Azt indított több millió dolláros „villámháború” reklámkampány a Free Basics számára Indiában, beleértve a reklámtáblákon, a tévében és a napi nemzeti újságokban való vásárlást.
Sadanand Dhume, az American Enterprise Institute munkatársa és Wall Street Journal rovatvezető, a cég védelmére kelt, azzal érvelve A korlátozott internet-hozzáférés sokkal jobb, mint a hozzáférés hiánya. „Sürgős szükség van arra, hogy minden ötödik indiai számára internet-hozzáférést biztosítsunk, akinek ez hiányzik” – érvel Dhume.
Ezek az állítások figyelmen kívül hagyják azt a döntő szerepet, amelyet az internet játszik a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában. A kutatást az Oxford Internet Institute-ban végezték megállapítja az alacsony jövedelmű csoportok a nyitott és korlátlan internethez való hozzáférést részesítik előnyben. Az a kompromisszum, amelyet hajlandóak megtenni, az, hogy mennyit használják az internetet, nem feltétlenül azt, hogy mennyit használnak az internetből.
1.2 milliárd emberrel és mindenkivel, aki 18 év feletti szavazásra jogosult, Indiát gyakran a világ legnagyobb demokráciájaként írják le. A szabad és nyitott internet elengedhetetlen a tájékozott lakossághoz. A Facebook egy olyan cég, amely szabályozza, hogy saját felhasználói mit látnak saját hírfolyamaikon. Nincs okunk rábízni egy ekkora vállalatra, hogy tudja, mely hír- és információforrások a legjobbak India polgárai számára.
Indiának szüksége van a Facebookra? Nem. A vidéki vezeték nélküli kommunikáció a feltörekvő számos úttörő technológia közé tartozik. A RAND vállalat jelentése Globális technológiai forradalom 2020A 2006-ban megjelent cikk azt jósolja, hogy a vidéki vezeték nélküli kommunikáció tudományos fejlődése jelentős ugrást fog tenni a széles körű alkalmazás felé.
E technológia fejlesztésének alacsony tudományos és jogi akadályai vannak. Az okostelefonok birtoklásának közelmúltbeli fellendülésének köszönhetően 400 millió indiai rendelkezik internet-hozzáféréssel, ennek ellenére az ország teljes lakosságának 70 százaléka még mindig vidéki területeken él. Óriási igény van rá. India a technológiai fejlődés egyik fő hatalma. Valami által becslések Indiai programozók és fejlesztők állítják elő az Egyesült Államokban felhasznált információs technológia 55 százalékát. Az ország saját kapacitására és infrastruktúrájára támaszkodhat, hogy korlátlan internetet biztosítson minden rá vágyó polgár számára.
Miért van szüksége a Facebooknak Indiára? A fehér ember terhét cipelő Zuckerberg azzal érvel, hogy a Free Basics szükséges a gazdasági haladás és fejlődés megnyitásához. A következő milliárd internetfelhasználó megszerzése lehetővé tenné a Facebooknak, hogy indokolttá tegye a többszintű – és végső soron nyereséges – internetes rendszert az országban. India rendkívül egyenlőtlen társadalom. Azok, akik megengedhetik maguknak a nyílt internetet, aránytalanul sokat tudnak fizetni érte. Aki nem tud, annak kevesebbel kell beérnie.
Ezenkívül a Free Basics egy olyan termék, amelynek célja, hogy az internet egy kis részét eljussa a globális fejlődés perifériáján lévő „következő milliárd” globális fogyasztóhoz. Profilokat hozna létre erről a milliárd emberről, és a jövőben bármilyen célból bányászhatna adatokat. Ezzel az adatmennyiséggel az innováció és a hatalmas marketing lehetőségek megragadása lenne a cél.
Az internet egy olyan platform, amely lehetővé teszi az oktatás, a tudomány, az orvostudomány, a kultúra és egyebek fejlődését. Ha megengednénk a Facebooknak, hogy magába zárja India digitális közös tulajdonát, az tovább erősítené a nemzetek közötti és a nemzeteken belüli globális egyenlőtlenséget, és digitális kasztrendszert vezetne be. Míg az indiaiak már küzdenek a saját, saját nevelésű kormány internetcenzúrája ellen, az átlátható vezetés segíthet Indiának megfelelni saját igényeinek, vidéki vezeték nélküli internetet biztosítva saját lakosságának – saját készségeivel, tudásával és tehetségével. Ez további digitális innovációt és változást ösztönözhet.
Chris Spannos digitális szerkesztője Új internacionalista.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz