Az Egyesült Államok nagy gyógyszergyárai Bernie Sanders vermonti szenátorral küzdenek egy olyan kérdés miatt, amely a középpontjában áll annak eldöntésében, hogy az emberi jólétet a vállalati nyereséggel szemben értékeljük-e. A Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munkaügyi és Nyugdíjügyi Bizottságának (HELP) elnökeként Sanders megfogadta, hogy rákényszeríti a gyógyszergyárak vezérigazgatóit, hogy nyilvánosan válaszoljanak arra, miért magasabbak a gyógyszeráraik, mint más országokban. fenyegetése alatt idézés, a Johnson & Johnson vezérigazgatója, Joaquin Duato és a Merck vezérigazgatója, Robert Davis megállapodott abban, hogy csatlakozik a Bristol Myers Squibb vezérigazgatójához, Chris Boernerhez a február 8-i meghallgatáson a vényköteles gyógyszerek rendkívül magas áráról az Egyesült Államokban.
Defenzív hangzásban levél Sandersnek, a Johnson & Johnson ügyvédje korábban azzal vádolta a szenátort, hogy bizottsági meghallgatásokat használt fel, hogy „megbüntesse azokat a cégeket, amelyek az alkotmány által védett peres eljárások mellett döntöttek”. A levél nem részletezi a szóban forgó pert – talán azért, mert olyan nevetségesen hangzana, és feltárná a cég valódi napirendjét. Tavaly júliusban a cég, valamint a Merck és a Bristol Myers Squibb beperelte a Biden-kormányzatot amiért lehetővé tette a Medicare program számára, hogy szabályozza a vényköteles gyógyszerek árát.
Az egyik gyógyszerészeti szakértő, Ameet Sarpatwari, a Harvard Medical School-tól elmagyarázta New York Times hogy „az Egyesült Államok piaca a gyógyszergyártó cégek bankja… Élénk az az érzés, hogy a legjobb hely a profit kitermelésére az Egyesült Államok a meglévő rendszere és működési zavarai miatt.” Egy másik szakértő, Michelle Mello, a Stanfordi Egyetem jogász- és egészségpolitikai professzora azt mondta a lapnak, hogy „a drogok azért olyan drágák az Egyesült Államokban, mert hagyjuk őket békén hagyni”.
Más szóval, ez mindenki számára ingyenes volt az Egyesült Államok gyógyszergyárai számára. 2003-ban George W. Bush akkori elnök aláírta a Medicare reformtörvényt, segítséget ígér a gyógyszerek kifizetésével küszködő időseknek, de az a törvény megfosztott a szövetségi kormánynak, hogy tárgyaljon a Medicare résztvevőinek gyógyszerárakról. Tipikusan republikánus (és orwelli) lépés volt: ígérjen segítséget a hétköznapi embereknek, és ennek pont az ellenkezőjét nyújtsa.
Közel két évtizeddel később a Inflációcsökkentési törvény (IRA), amelyet Biden 2022-ben írt alá, a Medicare gyógyszerárakat az inflációhoz kötötte, és arra kötelezte a vállalatokat, hogy engedményeket adjanak ki, ha az árak túl gyorsan emelkednek. Bush 2003-as törvénye óta ez volt az első alkalom, hogy a gyógyszergyártók bármilyen amerikai árszabályozás hatálya alá tartoztak. A gyógyszergyárak nem rendelkeznek ezzel, ezért megpróbálták beperelni Bident az IRA miatt.
Nem elég, hogy a Medicare csökkenteni tudja a gyógyszerárakat. Országos szabályozásra van szükség a gyógyszerárak tekintetében minden amerikai számára. Hiszen az amerikai adófizetők nagylelkűen támogatják a legtöbb gyógyszer kutatását és fejlesztését. A jelentést Sanders munkatársai kifejtették, hogy „néhány kivételtől eltekintve a magánvállalatoknak egyoldalú joguk van meghatározni a közfinanszírozott gyógyszerek árát”. A jelentés szerzői kifogásolták, hogy „a kormány semmit sem kér befektetéséért cserébe”.
Sőt, a jelentés helyesen mutat rá arra, hogy más nemzetekben élő emberek számára előnyös, ha olcsóbb gyógyszerekhez jutnak, amelyek kifejlesztéséért az amerikaiak fizettek a globális gyógyszergyártó cégeknek. Például, SYMTUZA, egy HIV-gyógyszer, amelynek kidolgozásában az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének tudósai segítettek, az amerikai betegek évi 56,000 10,000 dollárért állnak rendelkezésre, míg az Egyesült Királyságban a betegek csak évi XNUMX XNUMX dollárt fizetnek ugyanazért a gyógyszerért, amelyet ugyanattól a cégtől vásároltak.
Nem arról van szó, hogy az olyan cégek, mint a Johnson & Johnson, valami perverz előnyben részesítenék az európai betegeket az amerikaiakkal szemben. Pusztán arról van szó, hogy áraikat a legtöbb más ipari nemzet szabályozza. Az Egyesült Államok „véletlenül az egyetlen iparosodott nemzet, amely nem alkud ki” a gyógyszerárakról – magyarázta Merith Basey, a gyógyszergyár ügyvezető igazgatója. Betegek megfizethető gyógyszerekért MOST, egy interjú a Rising Up With Sonali című műsorban tavaly ősszel.
Valóban, olyan országok, mint a Egyesült Királyság, Franciaország és Németország, modelleket kínálnak az USA-ban a gyógyszerárak szabályozásában, és sokat írtak már arról, hogy mi működik a legjobban. Ezenkívül – nem meglepő módon – erős a közvélemény az árszabályozás iránt. szerint a A Kaiser Family Foundation közvélemény-kutatása 2023 augusztusában „a partizánok többsége azt mondta, hogy nincs elég szabályozás a gyógyszerárakat illetően”. Sőt, a megkérdezettek 83%-a „a gyógyszeripari nyereséget a vényköteles gyógyszerek költségeihez hozzájáruló fő tényezőnek tekinti”.
Ötletekben nincs hiány konkrét árszabályozási szabályozásra, amely működhetne az Egyesült Államokban. Például a Center for American Progress 2023. októberi jelentése: „Követve a pénzt: A vényköteles gyógyszerek finanszírozásának feltárása az Egyesült Államokban”, mélyrehatóan foglalkozik azzal, hogyan határozzák meg a gyógyszerek piaci árait, és beavatkozásokat javasol a gyógyszerár megállapításának minden szakaszában.
Őszintén szólva nem igazán lenne szükség ilyen komplex megoldásokra, ha minden amerikai egyszerűen csatlakozhatna a Medicare-hez egészségügyi fedezet, és ha a Medicare alkupozícióját a gyógyszerárak tárgyalására minden gyógyszerre alkalmazni lehetne. De az egészségügy e józan ésszel való holisztikus megközelítésének hiányában még az összetett árszabályozás is jobb lenne, mint az árszabályozás hiánya.
Előreláthatólag a konzervatív kapitalista kritikusok ugyanazokat a fáradt érveket hozták fel a gyógyszerek állami árszabályozása ellen. "A gyógyszerárak szabályozása lassabb gyógyulást jelent” – jelentette ki a Wall Street Journal szerkesztőségi cím. A lap szerkesztőbizottsága az IRA-t „hosszú évek óta a kongresszus legrosszabb törvényének” nevezte, és egészen addig ment, hogy „zsarolással” vádolta a Biden-kormányt.
De ki vesz részt zsarolásban? A gyógyszeripart tanulmányozó közgazdászok arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalatok évek óta annyira tele vannak készpénzzel több száz milliárd dollárt költöttek el készletek visszavásárlásai, valamint a túlzott vezetői bónuszok és fizetési csomagok. „Az a 747 milliárd dollár, amelyet a gyógyszeripari cégek osztottak szét a részvényesek között, 13%-kal több, mint az a 660 milliárd dollár, amelyet ezek a vállalatok kutatásra és fejlesztésre fordítottak az évtized során” – írta William Lazonick és Öner Tulum az Institute for New Economic Thinking számára készített jelentésében.
A Wall Street JournalAz esztrich figyelmen kívül hagyja az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és más országokban érvényes árszabályozást. Ha ezeknek nincs befolyása a gyógyszerfejlesztés sebességére és minőségére, akkor az Egyesült Államok árszabályozásának miért lenne hatása? És ha van hatásuk, akkor igazságtalanul kötelezik az amerikaiakat, hogy viseljék azt a terhet, amelyből az emberek szerte a világon részesülnek.
A FolyóiratA szerkesztőbizottság egy pontos állítást fogalmazott meg, mondván, hogy az IRA „ösztönzőket is fog adni a vállalatoknak, hogy magasabb áron dobjanak piacra gyógyszereket, és emeljék a magánbiztosított betegek árait a Medicare-csökkentések kompenzálására”. A lap ezt a jóslatot úgy fogalmazta meg, hogy nem kommentálta a korlátlan vállalati kapzsiságot. Valójában, ha valaki de facto zsarolásban vesz részt, úgy tűnik, hogy a gyógyszergyárak lehetnek a bűnös felek az amerikaiak árszabályozásáért való megbüntetésében.
A gyógyszergyárak bejelentett áremelésekkel indították az új évet legalább 500 gyógyszer– hatalmas erőfeszítés a nyilvánosság kiszúrására. Ezzel szemben az IRA gyógyszerárakat szabályoz eddig csak 10 gyógyszerre vonatkozik, és a következő négy évben évi 15, azt követően pedig évi 20 gyógyszerre bővül.
Ahelyett, hogy megszüntetnénk az IRA által szabályozható csekély számú gyógyszer árszabályozását, egyszerű megoldás, ha ugyanazokat a szabályokat alkalmazzuk a legtöbb vagy az összes gyógyszerre. A legjobb az egészben az, hogy egy ilyen megoldás megvalósításához a gyógyszergyártó cégek vezérigazgatóinak még a bizottsági meghallgatásokon sem kellene elhúzniuk magukat, hogy elmagyarázzák vállalati kapzsiságukat.
Ez a cikk a következőn keresztül készült Gazdaság mindenkinek, a Független Médiaintézet projektje.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz