Amikor 1992 őszén az izraeli kormány eredetileg bemutatta az oslói dokumentumot a közel-keleti béketárgyalásokkal foglalkozó palesztin küldöttségnek, a küldöttség elutasította, mert nyilvánvalóan bantusztán volt. Ez a dokumentum Menachem Beginnek a Camp David-egyezmény hamisítatlan félreértelmezését valósította meg – amelyet Jimmy Carter amerikai elnök határozottan elutasított –, hogy csak az emberek autonómiáját követelték, nem pedig a földet.
Nem sokkal ezután, a küldöttség és szinte mindenki más tudta nélkül, az izraeli kormány titkos tárgyalási csatornát nyitott Norvégiában. Ott az izraeli kormány újra bemutatta azt a dokumentumot, amelyet a washingtoni palesztin küldöttség már elutasított. Ezt a dokumentumot, nagyon apró módosításokkal később, 13. szeptember 1993-án írták alá a Fehér Házban.
Az aláírási ceremónia előtt ezt kommentáltam a Palesztinai Felszabadítási Szervezet egyik magas rangú tisztviselőjének: "Ez a dokumentum olyan, mint egy kabát. Nagyon nehéz lesz kialkudni belőle." Ez a PLO tisztviselő egyetértett az értékelésemmel, és így válaszolt: "Igen, igaza van. Ez a tárgyalókészségünktől függ."
Természetesen nagyon tisztelem a palesztin tárgyalókat. Minden tőlük telhetőt megtettek, hogy jóhiszeműen tárgyaljanak az izraeli kormánnyal, amelyet mindig az Egyesült Államok is támogatott. De soha nem volt jóhiszemű az izraeli kormány részéről sem Oslo előtt, sem alatt vagy után. Ugyanez az Egyesült Államokra vonatkozik.
Még ha Oslónak sikerült is volna, az egy bantusztán kiszabását eredményezte volna a palesztin népre. De Oslo befutott a maga útján! Ezért ma az a célom, hogy egy ÚJ IRÁNYT jelöljek ki a palesztin nép számára, amelyet figyelembe kell venni.
|
A nemzetközi jogi válasz napirendje:
Először is haladéktalanul intézkednünk kell Izrael de facto felfüggesztéséről az Egyesült Nemzetek Szervezete teljes rendszerében, beleértve a Közgyűlést és az ENSZ valamennyi kisegítő szervét és szervét. Azt kell tennünk Izraellel, amit az ENSZ Közgyűlése tett a népirtó Jugoszláviával és a dél-afrikai apartheid-rezsimmel! Itt meglehetősen egyszerű a jogi alap Izrael de facto felfüggesztésének az ENSZ-nél:
Az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételének feltételeként Izrael hivatalosan beleegyezett abba, hogy elfogadja a Közgyűlés 181 (II) (1947) határozatát (felosztás/Jeruzsálemi gondnokság) és a Közgyűlés 194 (III) (1948) határozatát (palesztinok visszatérési joga) , többek között. Mindazonáltal Izrael kormánya kifejezetten megtagadta mind a 181 (II) határozatot, mind a 194 (III) határozatot. Ezért Izrael megsértette az ENSZ-tagságra vonatkozó felvételi feltételeit, ezért de facto fel kell függeszteni bármely részvételét az Egyesült Nemzetek Szervezete egész rendszerében.
Másodszor, minden további tárgyalást Izraellel a 181 (II) számú határozat és annak határai alapján kell lefolytatni; 194 (III) határozat; a közgyűlés későbbi határozatai és a Biztonsági Tanács határozatai; az 1949. évi harmadik és negyedik genfi egyezmény; az 1907. évi hágai szabályzat; és a nemzetközi közjog egyéb vonatkozó alapelvei.
Harmadszor, fel kell hagynunk azzal a fikcióval és csalással, hogy az Egyesült Államok kormánya "becsületes bróker". Az Egyesült Államok kormánya soha nem volt becsületes bróker jóval a tárgyalások kezdete, 1991 előtt. Inkább az Egyesült Államok változatlanul Izrael oldalára állt a palesztinokkal szemben. Létre kell hoznunk valamilyen nemzetközi keretet e tárgyalások támogatására, ahol a palesztin tárgyaló felek nem lesznek kitéve az Egyesült Államok kormánya által elkövetett folyamatos zaklatásnak, fenyegetésnek, zaklatásnak, megfélemlítésnek és nyílt hazugságnak.
Negyedszer, el kell lépnünk annak érdekében, hogy az ENSZ Közgyűlése gazdasági, diplomáciai és utazási szankciókat vezessen be Izraellel szemben az Egyesülés a Békéért Határozat (1950) feltételei szerint, amelynek Palesztinával kapcsolatos rendkívüli rendkívüli ülése most szünetel.
Ötödször, Palesztina Állam Ideiglenes Kormányának be kell perelnie Izraelt a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, amiért az 1948-as népirtásról szóló egyezményt megsértve népirtást követett el a palesztin nép ellen!
Hatodszor, az ENSZ Közgyűlése az ENSZ Alapokmányának 22. cikke értelmében „kiegészítő szervként” létrehozhat egy Izraeli Nemzetközi Törvényszéket (ICTI). Az ENSZ Alapokmányának 22. cikke kimondja, hogy az ENSZ Közgyűlése olyan kisegítő szerveket hozhat létre, amelyeket feladatai ellátásához szükségesnek tart. Az ICTI célja a palesztin nép elleni bűncselekmények miatt gyanúsított izraeli háborús bűnösök kivizsgálása és vádemelése lenne.
4. január 2009-én a Nobel-békedíjas Mairead Maguire írt az ENSZ főtitkárának, Ban Ki-Moonnak és Miguel D'Escoto atyának, az ENSZ Közgyűlésének elnökének, és hangot adott a nemzetközi jogászok és emberi jogi szervezetek számos felhívásához, és magánszemélyek számára, hogy az ENSZ Közgyűlése komolyan fontolja meg egy Izrael elleni Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozását, tekintettel a gázai és palesztinai lakosság elleni folyamatos izraeli atrocitásokra.
Maguire azt mondta:
"2008 novemberében Gázában jártam, és megdöbbentett a gázai lakosság szenvedése, mivel több mint két éve „ostrom alatt” vannak. Az izraeli kormány által alkalmazott kollektív büntetés nagy humanitárius válsághoz vezetett. Kollektív büntetés. Az izraeli kormány megszegi a genfi egyezményt, illegális, háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
"Ahelyett, hogy megvédték volna Gáza polgári közösségét és enyhítenék szenvedésüket az „ostrom" feloldásával, az izraeli hadsereg 7 egymást követő napon hajtott végre civilek bombázását, tengeren és légi úton. Izraeli bombákat dobott le a levegőből és a tengerből fegyvertelen civilekre, sok nő és gyerek, mecsetek, kórházak és otthonok, valamint infrastruktúra lerombolása illegális és háborús bűncselekménynek minősül. A gázai övezetben jelenleg több mint 600 ember halt meg, több mint 2,500 sérült – sok nő és gyerek. Gáza infrastruktúrája elpusztultak, az embereket pedig elzárták a világtól – beleértve az újságírókat, a humanitárius munkásokat, akiket kizártak Gázából, és nem tudtak segíteni az embereknek.
"Az ENSZ-nek segítenie kell az emberi jogok és a palesztin emberek igazságszolgáltatásának fenntartását azáltal, hogy komolyan fontolgatja egy Nemzetközi Büntetőbíróság Izraelért (ICTI) létrehozását annak érdekében, hogy az izraeli kormányt felelősségre vonják a háborús bűnökért."
JEGYZET: Boyle professzor felhívását egy Izrael elleni Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozására terjesztik most az ENSZ Közgyűlésének tagállamai.
Francis A. Boyle a nemzetközi jog vezető amerikai professzora, gyakorlója és szószólója. Ő volt a felelős az 1989-es Biological Weapons Anti-terrorism Act, az 1972-es biológiai fegyverekről szóló egyezmény amerikai végrehajtási jogszabályának kidolgozásáért. Az Amnesty International igazgatótanácsának tagja volt (1988-1992), és képviselte Bosznia-Hercegovinát a Világbíróságon. Boyle professzor nemzetközi jogot tanít az Illinois-i Egyetemen, Champaignben, többek között a Világpolitika és nemzetközi jog, A nemzetközi jog jövője és az amerikai külpolitika, a Világrend alapjai, A bosnyák népvád genocídiuma, A nukleáris bûnözés szerzõje. Elrettentés, Palesztina, palesztinok és nemzetközi jog, a világrend lerombolása, biohadviselés és terrorizmus, minden szabály megszegése és Amerika legnehezebb kérdéseinek kezelése (megjelenés alatt). Jogtudományi doktora Magna Cum Laude, valamint Ph.D. politológia szakon, mindkettő a Harvard Egyetemen.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz