A Trans-Pacific Partnership halálosan unalmasnak hangzik.
Ez nem.
Lehetetlen mérni, hogy ennek a tervezett mega-megállapodásnak az emberiségre gyakorolt lehetséges hatásai milyen hatással lehetnek. A TPP csődbe juttathatja a kansasi családokat, és meggazdagodhat Kuala Lumpurban. Vagy a szabadalmaztatott gyógyszert vadul megfizethetetlenné tenni a szegény helyeken élő betegek számára. Vagy akár bebörtönözik 12 ország állampolgárait a Trónok harca epizódok kalózkodásáért.
Vagy talán, ahogy támogatói állítják, a TPP beillesztheti az Egyesült Államokat Ázsia növekvő piacaiba, és megrázhatja a globális gazdaságot. Akárhogy is, ha biztosítva van, 800 millió ember számára vállalatbarát játékmód lesz.
A helyzet az, hogy az átlagembereknek megtiltják, hogy lássák a belső működését.
A TPP jelenlegi állapotában besorolt. A Fehér Ház láthatja. A tárgyaló nemzetek vezetői láthatják. Amerika legerősebb vállalatainak körülbelül 600 ismétlője láthatja.
De az amerikai közvéleménynek tilos áttanulmányoznia a megállapodást, és az általuk választott embereket eltiltják a tárgyalásoktól. Noha a Kongresszus végül dönt a sorsáról, az amerikai törvényhozók egyre frusztráltabbak a TPP intenzív titkolózása miatt. Tekintettel arra, hogyan működnek a kereskedelmi ügyletek a Capital Hillen, nagyon kevés idejük juthat a kolosszális paktum áttekintésére, mielőtt eldöntenék, hogy törvényessé teszik-e.
A titkolózás még Obama saját politikai táborát is felkavarta.
"Ha azt mondom, hogy kizártak minket, kizártak minket” – mondta Louise Slaughter, a Demokrata Párt kongresszusi képviselője New Yorkból. Kijelentései Barack Obama elnök április végi ázsiai körútja előtt hangzottak el, ahol Malajziában, a Fülöp-szigeteken és Japánban tárgyalt a TPP jóváhagyásáról.
„Azt a pletykát hallottam – mondta Slaughter egy sajtófelhívásban –, hogy az Egyesült Államokban a pénzügyi szolgáltatások és a gyógyszeripar valóban irányítja ezt az egész műveletet, és úgy fognak kijönni, mint a banditák. Nos, nem tudjuk.”
Egy másik törvényhozó, Alan Grayson kongresszusi képviselő azt állítja, hogy a megállapodás „átadja hazánk szuverenitását át a vállalati érdekekre." Még a neves közgazdász, Paul Krugman, a szabadkereskedelem híve is ezt mondja:szinte furcsán érintetlenül gazdasági és politikai valósággal egyaránt.”
Amit a TPP-ről tudunk, az néhány kiszivárgott dokumentumból származik. (Köszönöm, Wikileaks.) Szabadkereskedelmi megállapodásként az alapvető küldetése az import- és exportdíjak leküzdése minden érintett ország között.
De úgy tűnik, hogy a TPP komoly korlátozásokat is kényszerít az internetes tartalmak szabad áramlására, az életmentő gyógyszerekre és még sok másra.
Most ideje figyelni a TPP-re. A Fehér Ház azt reméli, hogy a megállapodást 2014 végéig véglegesítik. Nincs kitűzött dátum az amerikai kongresszus szavazására, amely meghatározza a kereskedelmi megállapodás sorsát. Ám miután szavazni fognak – és a teljes megállapodást nyilvánosságra hozzák – a Fehér Ház „gyorsított” eljárást akar, amely 90 napot ad a törvényhozóknak a fel- vagy leszavazásra anélkül, hogy módosító indítványokra lenne lehetőség.
Íme hat mód, amellyel a paktum megváltoztathatja a világot.
1. A TPP soha nem látott méretű nemzetközi szabadkereskedelmi övezetet hozna létre
Ha a Fehér Ház megkapja a szándékát, a TPP egy hatalmas, Amerika által vezetett szabadkereskedelmi övezetet hoz létre, amely a trópusi Malajziától a perui hegyekig terjed. A NAFTA-szerű szabályokat 14 nemzetre és a világ gazdaságának 40 százalékára hozná. A Fehér Ház rendelkezik idézett becslések hogy az ügylet „akár 123.5 milliárd dollárnyi további exportot indíthat el az Egyesült Államokból”.
A tárgyalóasztalnál ülő vagy hivatalosan a csatlakozás iránt érdeklődő nemzetek közé tartoznak a nyugati hatalmak (USA, Új-Zéland, Kanada, Ausztrália), néhány jómódú ázsiai nemzet (Japán, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr) és néhány kevésbé fejlett ázsiai nemzet (Brunei). , Vietnam és Malajzia). Több latin-amerikai nemzetet is magában foglal (Mexikó, Peru és Chile).
Kína például nem labdázik. Még. A Fehér Ház egyik kulcsfontosságú kereskedelmi képviselője azt mondja, hogy igen “Semmit sem szeretek jobban” mint Kínát bevonni a fedélzetre.
A szabadkereskedelmi ügyleteket gyakran úgy állítják be, hogy „egyenlítsd ki a játékteret” mert eltüntetik a kulcsfontosságú iparágakat a külső uralomtól védő hazai szabályokat. De innentől a dolgok felborulnak. A szabadalmak, a szerzői jogok és a környezet védelme például a szemlélő szemében van. Alapvető szabályozásnak vagy kereskedelmi akadálynak tekinthetők, és intenzív lobbitevékenységnek vannak kitéve – ezért a titoktartás kétszeresen is aggasztó. A TPP-ben részt vevő nemzetek mérete és befolyása jelentősen eltérő.
2. A TPP megnyitná az utat a több internetes rendőrség előtt
Emlékszel a Stop Online Piracy Act (SOPA) törvényre, a kalózkodás elleni törvénytervezetre, amelyet nyilvános visszhang után semmisítettek meg? A kiszivárgott dokumentumok azt sugallják, hogy a TPP, ha elfogadják, hasonló módon felügyelné az internetet.
A TPP kiváló Amerika nehézkes film- és zeneipara számára. Példátlan hatalmat szereznének annak érdekében, hogy megbüntessenek mindenkit, aki olyan digitális tartalommal rendelkezik, amely megsérti a szerzői jogi szabályokat. Ez magában foglalná egy Tupac-dal egyenes felvágását is. Tartalmazhatnának kreatív spin-offokat is – mondjuk egy paródiavideót Tupac-ra táncoló macskákról.
Ezeket a jogsértéseket akár „bûntettnek” is minősítheti. Ez börtönbüntetést jelentene. A kiszivárgott piszkozat nagyon világossá teszi, hogy a TPP-t nem érdekli, hogy „nem volt-e közvetlen vagy közvetett pénzügyi haszon motivációja” egy dal illegális letöltéséből, vagy ha egy titkos gyárat működtet, amely több ezer kalóz DVD-t nyomtat.
3. A paktum sokak számára drágább gyógyszert jelentene
A gyógyszeripari konglomerátumok egy másik nagy erő a TPP mögött. A paktum hosszabb ideig tartó monopóliumot biztosítana számukra az általuk létrehozott gyógyszerekre.
Ha egy amerikai vállalat feltalál egy új gyógyszert – a fájdalomcsillapítóktól a HIV-betegeknek szánt gyógyszerekig bármit –, általában legalább 12 évre szóló kizárólagos gyártási jogot kaphat. Ezt követően a versenytársak olcsóbb általános verziókat is kiadhatnak. Ezzel elérhető közelségbe kerülnek az életmentő gyógyszerek a világ szegényei és középosztályai számára.
A kiszivárgott TPP-dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a gyógyszergyártók megnövelt jogokat kapnának alkotásaik „örökzölddé” tételéhez, és magasan tarthatják az árakat. Még egy olyan javaslat is létezik, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy szabadalmaztassanak egy adott sebészeti eljárást. Valójában egy tokiói orvost beperelhetnek a Kaliforniában szabadalmaztatott, áttörést jelentő daganateltávolítási technika alkalmazása miatt. Vagy fordítva.
4. Betiltaná az állást ösztönző „Buy American” szabályokat
Számos törvény kötelezi a kormányhivatalokat arra, hogy amerikai termékeket vásároljanak. Sok rendőrségnek például megtiltják, hogy a Ford cruiser flottáját Hondára cseréljék – még akkor sem, ha azok olcsóbbak. A cél az, hogy az adóforintokat itthon tartsák, ahol növelik a foglalkoztatást (és növelik az adóalapot).
Ez a tankönyvi protekcionizmus, amelyet a TPP le akar bontani. A lehetséges hatás: a Ho Si Minh-városból és Houstonból származó cégek ugyanazt a lehetőséget kapnák, ha termékeket szállítanak az Egyesült Államok és más kormányok számára.
5. A TPP lehetővé tenné az életformákra vonatkozó szabadalmakat
A TPP keretében azok a vállalatok, amelyek új cukkinimagot hoztak létre, vagy genetikailag módosított tehenet hoztak létre, ténylegesen birtokolják új biológiai alkotásaikat. A megállapodás kiterjesztheti a szabadalmi jogot „növényekre és állatokra”. Ez megkövetelné, hogy minden TPP alá tartozó ország bevegye a vállalatok tulajdonában lévő, géntechnológiával módosított növényeket, amit sok nemzet megpróbált szigorúan szabályozni.
6. A TPP a zord cigarettacsomagolás végét jelentheti:
Ha veszel egy csomag füstöt Kanadában vagy Ausztráliában, rákos elváltozásokkal teli nyelv fotójával találkozhatsz. A hatályos törvények értelmében a cigarettásdobozokat durva képekkel vagy a dohány veszélyeire figyelmeztető jelzésekkel kell ellátni.
De a kiszivárgott TPP-javaslatok értelmében ezek a gyakorlatok pereket indíthatnak az amerikai dohánygyártó cégektől. Ez kulcsfontosságú akadozási ponttá vált a tárgyalópartnerek körében Malajziában, ahol A felnőtt férfiak 40 százaléka dohányzik a kórházakat pedig elárasztják a dohányzással összefüggő betegségek.