"Pokol a földön." Így nyilatkozott a Világélelmezési Program ügyvezető igazgatója, David Beasley, körülír a a világ legnagyobb humanitárius válsága Afganisztánban. húszmillió ember – majdnem a fele az ország lakossága – akut éhínséggel néz szembe. Jelentések az emberekről eladják a veséjüket élelmiszert vásárolni válik riasztóan gyakori.
Ez az ébrenléti rémálom a politikai választás az amerikai kormánytól. Amikor 2021 augusztusában a tálibok de facto kormány lettek, a Biden-kormány úgy döntött, hogy megtagadja az afganisztáni központi bank, a Da Afghanistan Bank (DAB) hozzáférését az Egyesült Államokban található, több mint 7 milliárd dolláros nemzetközi tartalékainak nagy részéhez. A devizatartalékokhoz való hozzáférés nélkül a DAB gyakorlatilag lehetetlen ellátni alapvető jegybanki funkcióit. Működő jegybank nélkül pedig szinte elkerülhetetlen volt a gazdasági összeomlás.
A DAB eszközök zárolása, és az azt követő végrehajtási utasítás széles körben elítélték az eszközök felét a szeptember 9-i támadások áldozatainak esetleges kártérítésre. törvényhozók, közgazdászok, Az ENSZ emberi jogi szakértői, civil társadalmi szervezetek, 9/11 áldozatainak családjai és a mindennapi afgánok.
Több hónapos nyomás után most már vannak jelentések hogy a Biden-adminisztráció tárgyalásokat folytat a tálibokkal egy egyelőre meghatározatlan mechanizmusról az eszközök felének a válság kezelésében való felhasználására.
De bár különféle megoldásokat javasoltak, tudom – mint az ecuadori központi bank korábbi vezérigazgatója –, hogy csak egy út van, amely megállíthatja ezt a válságot és segíthet véget vetni az afgán nép szenvedésének: a DAB azonnali hozzáférésének lehetővé tétele devizatartalékok teljes egészében.
Központi bankok: nélkülözhetetlen szerep
A központi bankok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a gazdaságirányításban, felügyelik a pénzkínálatot, egyensúlyban tartják az alacsony infláció, a valutastabilitás és a magas foglalkoztatottság céljait. E funkciók ellátásához a központi bankoknak megbízható devizatartalékokra van szükségük, nevezetesen az amerikai dollárból.
Ez különösen fontos egy olyan gazdaság számára, mint amilyen Afganisztán, ahol devizára van szükség ahhoz, hogy kifizessék a nagyon szükséges importot, beleértve az élelmiszereket és a gyógyszereket. Ezért épült fel évtizedek során a DAB milliárd dollárt devizatartalékban, nagy alternatív költséggel.
Amikor a DAB elvesztette hozzáférését ezekhez a tartalékokhoz, és ezzel egy időben a humanitárius segélynyújtás hirtelen összeomlott, hirtelen komoly készpénzhiány alakult ki az áruk megvásárlásához. Több pénz kibocsátása nem volt lehetséges, mert deviza nélkül az afgán (az ország valutaegysége) gyorsan elveszítené értékét.
Valójában, amikor a DAB-nak nem volt lehetősége hozzáférni külföldön elhelyezett tartalékaihoz, az afgán/dollár árfolyam (amely több mint három éve meglehetősen stabil volt) meredeken leértékelődött, ami az inflációt – különösen az élelmiszerárakat – megemelkedett. Háztartások milliói veszítették el a fizetésüket; a magánbankok nem rendelkeznek elegendő készpénzzel a pénzfelvételhez; és még ha van is élelmiszer a polcokon, sokan nem engedhetik meg maguknak.
Ha a befagyasztott pénzeszközöket a humanitárius segítségnyújtás kifizetésére használnák fel, az nem segítene helyreállítani a működő gazdaságot. Alternatívák, mint például a likviditás visszajuttatása a piacra anélkül, hogy átmenne a DAB-on szintén nem lenne megfelelő. Ez érvénytelenné tenné a DAB-kapacitások több éves fejlesztését (amelybe az Egyesült Államok jelentős befektetéseket hajtott végre), és hozzájárulna egy egyenlőtlen, kriminogén környezet kialakulásához hatékony szabályozás nélkül, amely hajlamos arra, hogy a likviditás és a gazdasági hatalom néhány kézben összpontosuljon.
A DAB amerikai készpénzzel való megkerülése szintén gyengítené a jegybank elektronikus fizetési rendszerét, és súlyosan rontaná a gazdaságélénkítést szolgáló hitelezési potenciálját. Röviden, minden országnak szüksége van egy központi bankra, és a DAB mostani megkerülése aláásná az intézmény hosszú távú mandátumait.
Devizatartalékok: „kritikus”
Az alapok akkor lennének a leghatékonyabbak, ha teljes egészében és azonnal feladnák a DAB-nak. A devizatartalékok nemcsak felhasználáskor szolgálnak – például importra cserélve –, hanem akkor is, amikor nincsenek használatban, tartalékkészletként. A devizatartalékok teljes állománya kritikus makrogazdasági mutató. A megfelelő tartalékok tartása azt jelzi, hogy a központi bank rendelkezik a potenciális kiáramlások kezeléséhez szükséges erőforrásokkal, hogy a valutának vannak tartalékai, és hogy az ország biztonságos hely az üzleti élethez.
A devizatartalékok új adósság és import fedezeteként is szolgálhatnak – minél nagyobb a tartalékállomány, annál nagyobb a finanszírozási képesség. Ez különösen kritikus az importtól függő Afganisztán számára szárnyaló globális élelmiszerárak.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetőjeként Afganisztánban meghatározott novemberben „Afganisztán tavaly körülbelül 7 milliárd dollár értékben importált árukat, termékeket és szolgáltatásokat, főleg élelmiszereket… Ha nincs kereskedelmi finanszírozás, akkor a fennakadás óriási.”
Az Egyesült Államok által befagyasztott nagyjából 7 milliárd dollár – 2 milliárd dollárral együtt, amelyhez a DAB elvesztette a hozzáférést, amikor az Egyesült Királyság, Németország, Svájc és az Egyesült Arab Emírségek követték a példáját – szinte minden A DAB devizatartalékai. Az USA vezető befolyással rendelkezik a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), amely de facto lefagyott 440 millió dollár „különleges lehívási jog” (az IMF által létrehozott nemzetközi tartalékeszköz) Afganisztán számára tavaly.
Hozzáférés nélkül az ország nemzetközi tartalékállománya gyakorlatilag nulla. Ha nincs garancia arra, hogy a DAB hozzáfér a devizatartalékaihoz, az jelentősen aláássa az infláció megfékezésére vagy az importfinanszírozáshoz való hozzáférésre tett kísérleteket.
Röviden, a gazdasági stabilitás erősen függ a várakozásoktól. Egy teljesen működő, devizatartalékaihoz való teljes hozzáféréssel rendelkező központi bank nélkül az üzleti partnereknek nem sok okuk lesz visszaszerezni az afgán gazdaságba vetett bizalmat.
Érthető az aggodalom, hogy ezen alapok egy részét a tálibok kifogásolható célokra használhatják fel. De Afganisztán népe éhezik egy közvetlen következményeként illegális és a Biden-kormányzat erkölcstelen politikai döntése. A hamis megoldások felé tett minden engedmény és minden tárgyalással eltöltött pillanat elhomályosítja a gazdasági fellendülés kilátásait, és kiterjeszti az afgán nép szenvedését.
A tények egyszerűek. A működő gazdasághoz működő központi bankra, a működő központi banknak pedig teljes hozzáférésre van szüksége devizatartalékaihoz. A „földi pokol” megszüntetése érdekében a Biden-adminisztrációnak a teljes 7 milliárd dollárt át kell adnia Afganisztán központi bankjának.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz