SAN FRANCISCO, Kalifornia, október 4. (IPS) – Egy amerikai katonát, aki szabadság nélkül távozott az iraki háború ellen, az amerikai hadsereg mannheimi börtönébe zárták kedden, a novemberi washingtoni fellebbezésig. .
Augustin Aguayo bebörtönzésére alig egy héttel került sor, miután feladta magát a kaliforniai Mojave-sivatagban található Fort Irwinben. A 34 éves Aguayo szeptember eleje óta bujkált.
Először 2004 februárjában kérte felmentését lelkiismereti okokból megtagadóként, körülbelül egy évvel katonai szolgálatának megkezdése után, és amikor megkezdte első iraki bevetését. Kérelmét a Pentagon 2005-ben elutasította, és fellebbezett a döntés ellen a washingtoni szövetségi bíróságokhoz, amelyek illetékesek a tengerentúlon állomásozó amerikai katonai személyzet által indított ügyekben.
„Azt mondták, megengedhetik neki, hogy felhívjon [Németországból], és ha megtenné, az nagyszerű lenne, de nem látom, hogy ez megtörténhet” – mondta a felesége, Helga Aguayo az IPS-nek. „Fort Irwinben azt mondták nekem, hogy fel fog hívni, és azt mondták, hogy fel fogom tudni hívni, de ez nem történt meg. Feltételezem, hogy megpróbálják a lehető legjobban elszigetelni őt.
Aguayo Németországban állomásozott, amikor kiszökött egy ablakon keresztül a bázisházban, és inkább elmenekült, mintsem hogy egy második iraki körútra nézzen. Azt állítja, hogy a katonai parancsnokok azt mondták neki, hogy szükség esetén bilincsben küldik Irakba.
„Egyelőre nem zárható ki, hogy Kuvaitba vagy Irakba megyünk. Nem úgy tűnik, hogy ez megtörténik, de akkor is megtörténhet. Senki nem adott nekem határozott „nem”-et, hogy nem” – mondta Helga Aguayo. "Szóval még mindig van némi félelem a szívemben, hogy ez megtörténhet."
Az amerikai katonai adatok azt mutatják, hogy jelenleg 8,000-10,000 XNUMX katona van elzárva. Nem tudni, hogy politikai okokból hányan vannak AWOL-ban (a vietnami háború alatt például George W. Bush elhagyta a texasi légi nemzeti gárda egységét anélkül, hogy engedélyt kapott volna arra, hogy egy alabamai szenátusi kampányban dolgozzon).
A feltételezések szerint azonban több száz háborúellenes katona van AWOL-ban Kanadában. Néhányan nyilvánosan menedékjogot kértek, és kedden az első amerikai katona, aki Kanadába szökött, feladta magát Fort Knoxban.
Darrell Anderson specialista, aki Lila Szívet nyert, mert repeszdarabokat vett, hogy megvédje egysége többi részét egy út menti bombától, azt mondta, hogy tavaly elhagyta a hadsereget, mert nem tudott tovább harcolni a szerinte illegális háborúban.
„Úgy érzem, hogy az ellenállással jóvá tettem azokat a dolgokat, amiket Irakban tettem” – mondta Anderson egy sajtótájékoztatón nem sokkal azelőtt, hogy feladta volna magát. „Úgy érzem, jóvá tettem a háborúban elkövetett bűneimet.”
Anderson elmondása szerint 2004 áprilisában azt a parancsot kapta, hogy nyisson tüzet egy ártatlan civilekkel teli autóra. Az autó átszáguldott egy amerikai katonai ellenőrzőponton, és a parancsnoka azt mondta, hogy a hadsereg eljárása volt bármely járműre lőni, amelyik áthaladt egy forgalmi megállóban. Anderson visszautasította a parancsot.
„Az ehhez hasonló események folyamatosan történtek, mígnem egy nap láttam, hogy néhány katonatársam eltalálják” – mondta a Pacifica's Democracy Now! programban, „és meghúztam a ravaszt, miközben egy ártatlan gyerekre mutattam. De a fegyverem biztonságban volt, és rájöttem, mit csinálok, és csak arra jöttem rá, hogy bármennyire is jónak hiszed magad, amikor ott vagy, akkor végül is – tudod, ebben a gonosz átveszi az irányítást, és embereket fog ölni."
Anderson érzelmileg sérülten tért vissza Irakból, súlyos poszttraumás stressz-zavarral. Amikor egysége hazaérkezett, inkább Kanadába szökött, mint hogy visszatérjen Irakba. Egészen a hétvégéig ott maradt, amikor anyja, Anita Dennis felvette Torontóban, és visszavitte Kentuckyba. Azt mondta, nehéz volt az út.
„Irakban Humvee-ban és tankokon lovagolt, miközben az emberek egész nap lövöldöztek rá” – mondta az IPS-nek. „Tehát nem megy jól a járművekben, és határozottan nem alszik bennük. A katonák nem tudnak elaludni, amikor a városban járőröznek, és taposóaknákat és IED-ket (improvizált robbanószerkezeteket) keresnek.”
Anita Dennis az IPS-nek elmondta, egyetért fiával abban, hogy az iraki háború erkölcsileg helytelen.
„Mindent elhiszek, amit a fiam mondott” – mondta. „Darrell azt mondta, hogy az emberek, akikkel harcolt, amerikai katonákat öltek, mert nem tudják, kik vagyunk. Csak annyit tudnak, hogy tankokkal megyünk keresztül a városukon. Katonáink bebörtönzik őket. Amikor elvisszük az embereket Abu Ghraibba, nem mondjuk el a családjuknak. Darrell azt mondta, fiúkat és apákat vettek le, és a feleségek és nővérek hetekig nem tudták, mi történik. Felháborodnánk, ha ez az Egyesült Államokban történne”
Mivel poszttraumás stressz-betegségben szenved, Darrell Anderson más bánásmódban részesült, mint Augustin Aguayo, amikor feladta magát. Az Anderson ügyvédeivel kötött megállapodás értelmében a hatóságok nem ítélik meg a hadsereg specialistáját, hanem ehelyett kezelést adnak neki a betegségéért. traumát, és lehetővé teszi számára, hogy a családjával éljen Kentuckyban.
Helga Aguayo eközben annyi pénzt próbál összegyűjteni, hogy Németországba repüljön, hogy tanúskodjon férje tárgyalásán. Míg dolgozik, ő és 10 éves ikerlányai a szüleinél élnek Los Angelesben.
– Nem vagyunk gazdag család – mondta. „Minden rokonunk szorgalmas. Van egy védelmi alap, és egy alap is, amely segíti a családomat a kiadásokban, és remélem, hogy el tudok utazni férjemhez és tanúskodni. Azt mondták nekem, hogy ez döntő fontosságú.”
„Tudod, hogy ez a fickó kiáll a lelkiismeretéért” – tette hozzá. "Ha a családja nem áll ott és nem támogatja őt, az hatalmas csapás az egész védelmére nézve." (VÉGE/2006)
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz