Egy halálos lengyelországi robbanás több órás, csaknem vidám spekulációt indított el arról, hogy a NATO csatlakozik-e az Oroszország elleni harchoz.
Tegnap körülbelül 1 órakor EST szerint a jelentések arról szóltak, hogy egy pár rakéta becsapódott egy csendes lengyelországi mezőgazdasági városba. A tragikus robbanásban két helyi lakos meghalt, ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború átterjedt a NATO területére.
Nyugati tisztviselők mára széles körben egyetértenek abban, hogy az orosz gyártmányú S-300-as rakétákat az ukrán erők indították el, az infrastruktúrájuk elleni orosz támadások elleni küzdelem részeként. De ez a következtetés egy hosszú napnyi ujjal mutogatás után jött, amikor a politika és a média számos vezetője alkalmat használt a robbantásra, hogy elítélje Moszkvát, és gyors reagálásra szólítson fel, egészen a NATO kollektív védelmi ígéretének felhívásáig.
Pontosabban fogalmazva, sokan azzal töltötték a tegnapi napot, hogy háborút szorgalmaztak a világ két legnagyobb atomhatalma között.
George Beebe, a Quincy Institute munkatársa szerint az eset egyedülálló bepillantást enged abba, hogy a válságos pillanatok, amelyeket gyakran korlátozott információ és erős érzelmek jellemeznek, hogyan teremtik meg a feltételeket a gyors eszkalációhoz.
"Mindannyian egy katasztrófa széléhez közeledünk, és az Egyesült Államoknak nem szabad abban bíznia, hogy nem taszítanak át minket olyan erők, amelyeket nem tudunk irányítani" - mondta Beebe, aki korábban a CIA Oroszországát vezette. Elemző csoport.
Ennek a dinamikának a jobb megértése érdekében hasznos, ha közelebbről megvizsgáljuk a tegnapi eseményeket.
Az első jel, hogy valami elromlott Lengyelországban, 12:38-kor érkezett, amikor a Reuters jelentett hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök rendkívüli ülést hívott össze nemzetbiztonsági csoportjával. Nem sokkal 1 óra után a lengyel sajtóorgánumok özönlöttek kiderült hogy a rakéták voltak az oka a rendkívüli gyülekezésnek.
Az első képek a robbanásról gyorsan megjelentek, ami néhány elemzőt erre késztetett rámutat hogy a törmelék rettenetesen hasonlított egy S-300-as rakétára, amely egy szovjet kori rakétavédelmi rendszer része, amelyet Kijev ma is használ.
De délután 2 órakor, amikor már kezdett világossá válni, hogy Oroszország valószínűtlen tettes, az AP News közzétett egy egymondatos, egy forrásból származó történet, amely rendkívül következetesnek bizonyulna: "Egy magas rangú amerikai hírszerzési tisztviselő azt mondja, hogy orosz rakéták léptek át a NATO-tag Lengyelországba, és két embert megöltek."
Perceken belül neves médiaszemélyiségek már elkezdték felszólítani a NATO-t, hogy hivatkozzon az V. cikkre, amely felhatalmazza a tagállamokat, hogy közös választ adjanak, ha valamelyiküket megtámadják. (Érdemes megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az V. cikk nem ír elő gyors reagálást, és a Kongresszusnak valószínűleg jóvá kell hagynia egy ilyen lépést.)
2 óra 10 perckor Nika Melkozerova, ukrán újságírónő, aki jelentős nyugati követőkkel rendelkezik, Twitteren – Szóval… 5. cikk? Melkozerova 20 perccel később lágyította megjegyzését, és felszólította az érintetteket, hogy „várják meg a hivatalos információkat”.
De Lesia Vasylenko, az ukrán parlament képviselője nem volt ilyen ellenszenves. A törvényhozó egyszerűen Twitteren az „5. cikk” kifejezést 2:29-kor, hozzáadásával később Vlagyimir Putyin orosz elnök „próbára tette a határokat” a sztrájkokkal, és azzal a „reakció=megbékélés”.
Paul Massaro, Ukrajna kiemelkedő amerikai támogatója és az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának tagja, mondott körülbelül ugyanabban az időben, amikor az „orosz terrorizmus” elérte Lengyelországot, hozzáadásával nem sokkal ezután „[nehéz volt elhinni, hogy ez baleset volt”.
Úgy tűnt, néhány NATO-vezető Massaro és Vasylenko nyomdokaiba lép. "Nagyon aggasztja az orosz rakéták Lengyelországba zuhanása" Twitteren Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter 2 óra 46 perckor. „Szoros kapcsolatban lesz [NATO-szövetségesekkel] a válasz koordinálása érdekében.”
Egy „vezető európai diplomata” visszhangzott Nad a Politico egyik cikkében azt mondta, hogy „borzasztó volt látni, hogy egy kétségbeesett rezsim megtámadja Ukrajna kritikus infrastruktúráját, és áldozatokkal sújtja a szövetséges területeket”. (A diplomata azzal védekezett, hogy a támadás szerzőjét még nem erősítették meg.)
A Pentagon szóvivőjét az a szerencsétlenség érte, hogy már 2 órára kiírta a sajtótájékoztatót, amikor még keveset tudtak a robbanásról. „Nem akarok találgatásokba bocsátkozni, amikor biztonsági kötelezettségeinkről és az 5. cikkről van szó” – mondta Patrick Ryder mondott, megjegyezve, hogy nem tudta megerősíteni az AP jelentését. „De kristálytisztán világossá tettük, hogy a NATO területének minden centiméterét megvédjük.”
A „NATO-terület minden centiméterének” megvédésére tett általános ígéret túlzott visszhangot váltott ki.
Tekintettel Oroszországnak a NATO elleni állítólagos értelmetlen támadására, nem kevesebb, mint a szervezet kollektív védelmi szervezetként való hitelessége forgott kockán.
Vagy legalábbis ezt mondja Anders Aslund, az Atlantic Council tagja érvelt 3:30 körül. Közvetlenül Joe Biden elnöknek szóló üzenetben Aslund mondott, „Ön megígérte, hogy megvédi „a NATO területének minden porcikáját”. Most bombázni fogod Oroszországot? Hozzátette, hogy Biden első lépése egy repüléstilalmi zóna létrehozása Ukrajnában, mielőtt „megtisztítaná az orosz fekete-tengeri flottát”.
Szergej Sumlenny, kiemelkedő európai szakpolitikai szakértő ugyanakkor hallgatólagos egy vírusos tweetben, amely szerint a támadás az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadás szándékos kiterjesztése volt.
Nem sokkal ezután Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legfőbb tanácsadója, bevallott hogy a sztrájkok „nem véletlen, hanem szándékosan tervezett „üdv” [Oroszországból], „hibának” álcázva”.
Oroszország tiltott Az állítás szerint „az ukrán-lengyel államhatár közelében lévő célpontokra nem csaptak be orosz pusztító eszközökkel”. De, Ukrajna sok támogatója számára némileg érthető, Oroszország szava már nem sok vásárlást jelent.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter válaszolt 4 óra 35 perckor, hogy Moszkva „egy összeesküvés-elméletet hirdet, amely szerint állítólag az ukrán légvédelem rakétája volt”, amely eltalálta Lengyelországot. „Senkinek nem szabad megvennie az orosz propagandát, vagy felerősítenie annak üzeneteit” – tette hozzá Kuleba. Körülbelül ugyanebben az időben Zelenszkij Twitteren hogy az „orosz támadás az euro-atlanti kollektív biztonság ellen a konfliktus jelentős eszkalációja”.
Szerencsére a Biden-kormányzat nem fogadta el a csalit. Kijev, amerikai és lengyel tisztviselők éles szavai ellenére karbantartott hogy a rakéták eredete nem volt világos, és ragaszkodott hozzá, hogy több időre van szükségük az eset kivizsgálásához. Este 7 órakor Biden, aki jelenleg Balin tartózkodik a G20-konferencián, „teljes támogatást” ajánlott fel a varsói nyomozáshoz Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott beszélgetést követően.
A találgatások és az eszkalációra való felhívások továbbra is tomboltak, miközben a nyugati tisztviselők rendkívüli üléseket tartottak. Majdnem éjfélig tartott, mire az AP News végre megjelent jelentést „[XNUMX] amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az előzetes értékelések azt sugallják, hogy a rakétát ukrán erők lőtték ki egy bejövő orosz rakétára Ukrajna elektromos infrastruktúrája elleni keddi zúzós lövések közepette.
Még azután is, hogy ez a hír megjelent, Podolyak karbantartott hogy a NATO-nak repüléstilalmi zónát kell bevezetnie Ukrajnában, amihez valószínűleg a nyugati pilótáknak kellene közvetlenül harcolniuk orosz társaikkal, ami négy atomfegyverrel rendelkező nemzetet sodor háborúba. Kijev továbbra is tagadja, hogy kilőtte volna a rakétákat.
Ma reggel, Biden vitatott Ukrajna álláspontja szerint „valószínűtlen”, hogy a rakéták Oroszországból származnak. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is bevallott Nincs arra utaló jel, hogy ez szándékos támadás eredménye volt, de hozzátette, hogy Moszkva inváziója és az ukrán városok elleni folyamatos támadások miatt Oroszország viseli a végső felelősséget a támadásért.
Beebe szerint a Lengyelországon belüli rakétákról szóló kezdeti jelentésből kiinduló események pályája rávilágít az USA és az ukrán érdekek közötti különbségre, amikor a NATO közvetlen részvételéről van szó a konfliktusban.
"Egyértelmű érdekkülönbség mutatkozik ebben a kérdésben, és a Biden-csapat kellően óvatos volt a tények összegyűjtésében a történtekről, és nem sietett ítélkezést a lehetséges megtorlásról" - mondta.
Végül a nyugalomra intő hangok győztek a sólyomszerűbb társaik felett. Az incidens azonban határozottan emlékeztet arra, hogy a téves információk gyorsan terjednek a válság pillanataiban, ami veszélyes eszkalációhoz vezethet. Ez még fontosabbá teszi, hogy az olyan nagy csatornák, mint az AP News, már az első alkalommal tisztában legyenek a történettel, ahogy Ken Klippenstein újságíró érvelt a Twitter.
"Ez az oka annak, hogy az újságíróknak ellenőrizniük kell az információkat, mielőtt jelentenének" - írta Klippenstein.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz