Forrás: Progressive International
Ahogy Törökország Dél-Kurdisztán elleni támadásai eszkalálódnak, a kurd nép és szövetségeseik Európa-szerte találkoznak ma Erbilben. Együtt hirdetnek egy új nemzetközi kezdeményezést Kurdisztán megvédésére a török megszállás ellen. Ezek az igényeik.
Mi – politikusok, emberi jogi aktivisták, újságírók, akadémikusok, parlamenti képviselők, politikai aktivisták, ökológusok és feministák Európa-szerte – 23. április 2021. óta szorosan követjük a Törökország dél-kurdisztáni (Észak-Irak) elleni támadásaiból eredő veszélyes fejleményeket. Ennek eredményeként ma Erbilben gyűltünk össze és úgy döntöttünk, beszélnünk kell.
Tehát az erkölcsi világosság egységes hangján szeretnénk egyértelműen elítélni a török hadsereg folyamatban lévő dél-kurdisztáni megszállását, és szolidaritást vállalni a dél-kurdisztáni néppel és a kurd ellenállási erőkkel szülőföldjük védelmében.
Áprilisban a török állam új, széles körű katonai hadjáratot indított Dél-Kurdisztánban Matina, Zap és Avashin régiókban. Súlyos csaták folytatódnak ezekben a régiókban, és a [PKK] hevesen ellenáll ennek az illegális inváziónak. Ezek a nagyszabású támadások nemcsak a [PKK] ellen irányulnak, hanem a kurd nép vívmányaira is, Dél-Kurdisztán elfoglalása céljából. A mai napig ezekre a nemzetközi szintű támadásokra adott válasz sajnos elnémult. Ezt a csendet megragadva a török rezsim életbe léptette azt a tervet, hogy Dél-Kurdisztán mellett egész Rojavát (Észak- és Kelet-Szíria régióját) elfoglalják. Ezzel Törökország eltökélt szándéka, hogy etnikailag megtisztítsa ezt a hatalmas – 1400 km hosszú – területet Északnyugat-Szíriától az iraki-iráni határig. Ugyanakkor Törökország az drónháborút vívnak ellen a Maxmur menekülttábor, a nemzetközi jog súlyos megsértése. Ehhez az etnikai tisztogatási politikához kapcsolódik a török hadsereg is reméli, elnépteleníteni a szindzsári régiót, a jazidik otthonát – és ezzel elérni azt, amit az ISIS nem tudott.
2012 nyara óta a Rojava és Északkelet-Szíria kurdjai kéz a kézben dolgoznak az arabok, asszírok, türkmének és örmények helyi közösségeivel, és együtt vezettek egy forradalmat, amely létrehozta a demokratikus és a nőket felhatalmazó autonóm közigazgatást. . Válaszul Törökország dzsihadista fegyvereseket használt fel Rojava ezen területeinek közvetlen megtámadására, beleértve Afrint, Azazt, Jarablust, Sere Kaniye-t és Gire Spi-t (Tal Abyad), abban a reményben, hogy elfoglalja és elpusztítja a nők által vezetett kormányzat vívmányait. E folyamatban lévő megszállások során Törökország demográfiai változásokat, szisztematikus nemi erőszakot és nők rabszolgasorba helyezését idézte elő, ami a nagy kurd és más polgári lakosság tömeges kitelepítését idézte elő, a területek eltörökítését és végül annektálását célzó stratégiájuk részeként.
És a problémák nem csak külföldön vannak. Valójában a legutóbbi példa Erdoğan könyörtelen ellenségeskedésére a kurd politikai és társadalmi előnyökkel szemben magából Törökországból származik. próbálja meg leállítani a Népi Demokrata Párt (HDP). Ez a legújabb lépés a HDP – a kurd, török és sok más demokratikus párt, szervezet és egyén progresszív szövetsége – elleni évek óta tartó kampányban, amely több mint tízezer HDP-tag bebörtönzéséhez vezetett.
Sajnos a Kurdisztáni Régió (KRG) és az iraki kormány keveset tett Törökország megszállási kísérletének megállítása érdekében. Különösen csalódást okozott számunkra, hogy a Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) tisztviselői hogyan próbálták legitimálni a török megszállást. Bármilyen is legyen Ankara gazdasági nyomása, a KDP nem engedheti meg magát, hogy török helyettesítővé váljon, mivel ennek a háborúnak a következményei egész Kurdisztánra és a régióra nézve súlyosak lehetnek.
A világnak azt is fel kell ismernie, hogy Törökország népirtást próbál végrehajtani a kurd nép ellen. És csak a kurd ellenállási mozgalom akadályozza meg Kurdisztán teljes megszállását és a kurdok politikai jogainak megsemmisítését. A Zap, Avashin és Metina jelenlegi fegyveres ellenállása Kurdisztánt a dac fellegvárává változtatta, nem csak a kurdok, hanem a tágabb értelemben vett, a török neo-oszmán terjeszkedés által fenyegetett nép számára. Ennek érdekében Erdoğan török elnök nem titkolta azon ambícióit, hogy egykori területének visszahódításával helyreállítsa az Oszmán Birodalom elvesztett dicsőségét.
Mint ilyen, a szíriai, törökországi és iraki kurdok elleni török katonai hadjáratokkal párhuzamosan Erdoğan különböző konfliktusövezetekben avatkozott be, köztük Líbiában, Artsakh/Azerbajdzsánban, Jemenben, Nigerben, Nigériában, Csádban, Szudánban, Szomáliában és Libanonban. Ehhez kapcsolódik számos nemzet, például Görögország, Ciprus, Örményország, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Franciaország elleni fenyegetései.
Azt is el kell ismernünk, hogy Erdoğan rezsimje hosszú múltra tekint vissza az Iszlám Állam (ISIS) és más hasonló erőszakos dzsihadista csoportok finanszírozásában, felfegyverzésében és támogatásában, hivatalosan és nem hivatalosan is felhasználja őket a török állam külföldre jutásának növelésére. A közelmúltban Armeniában, Azerbajdzsánban és Törökországban zajló artsahi konfliktus során Erdoğan több száz dzsihadista meghatalmazott harcost küldött Szíriából Azerbajdzsán támogatására, és ezeket a harcosokat Líbiába is küldte, hogy részt vegyenek az ország elhúzódó konfliktusában. Ezekkel az akciókkal Törökország megsérti más országok szuverenitását, és zsoldos terrorizmusát terjeszti az egész világon.
Erdoğan tisztában van Törökország egyedülálló geopolitikai helyzetével, és ezt a maga javára használja ki. Tudja, hogy hadserege, amely a NATO második legnagyobb tagja, félelmetes erő és védőbástya a „Nyugat” számára. Tehát a török állam az ő uralma alatt továbbra is nyíltan és szisztematikusan szembeszáll a nemzetközi joggal, és megsérti az emberi jogi egyezményeket. Törökország folyamatosan sok ország szuverenitását sérti. Eközben a NATO, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió és az Európa Tanács fülsiketítő némasággal válaszol. De a nemzetközi közösséget az erkölcsnek kell vezérelnie, nem a geostratégiának. Az, hogy nem vitatják Erdoğan tekintélyelvűségét és háborús bűneit, gyakorlatilag engedélyt ad neki katonai agressziójának folytatására. Ez viszont részben felelős összeesküvővé is teszi őket folyamatos pusztításában.
Ezért nemzetközi kezdeményezést hirdetünk KURDisztán megvédésére a török megszállás ellen!
A Dél-Kurdisztán elleni török támadások azonnali leállítása, valamint az összes török csapat és iszlamista zsoldos kivonása érdekében a következőket követeljük:
- Állítsák meg a török megszállást, a demográfiai változásokat, az instabilitást és az etnikai tisztító kampányt Dél-Kurdisztánban.
- Állítsd meg Kurdisztán természetének pusztítását és kizsákmányolását.
- Nem a nemzetközi és regionális hatalmak cinkossága a kurd népirtásban.
- Támogatás minden kurd pártnak, intézménynek és népnek a gerilla ellenállásáért és a török megszállás elleni egységes álláspontjukért.
- Nem Erdoğan neo-oszmán terjeszkedési projektjére a Közel-Keleten és a Földközi-tenger keleti térségében.
Az aláírók teljes listája a weboldalon található Progressive International's Wire.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz