A WikiLeaks által az Egyesült Államok La Paz-i nagykövetségéről származó kábelek nyilvánosságra hozatala rávilágított arra, hogy milyen megosztottságot próbált létrehozni az ország első bennszülöttek által vezetett kormányának támogató bázisát alkotó társadalmi és bennszülött mozgalmakban.
A kábelek azt bizonyítják, hogy a nagykövetség az Egyesült Államok állami segélyügynökségét, a USAID-t próbálta felhasználni az Egyesült Államok érdekeinek előmozdítására.
Egy 6. március 2006-i, „Eltérően Evo soraiban” című kábel arról számol be, hogy Morales 2005. decemberi elnöki beiktatása után csak hónapokkal találkozott a nyugati altiplano (felvidéki) régióból származó „szociális szektor vezetőjével”.
A társadalmi vezetőről azt állították, hogy kapcsolatban áll az El Alto-i (Fejuve) kerületi tanácsok radikális szövetségével, a los yungasi kokatermelők szakszervezetével és egy la pazi parasztszervezettel.
E szervezetek közül sok, különösen a Fejuve, élére állt annak a lázadáshullámnak, amely 2003-ban és 2005-ben két USA-párti neoliberális elnököt buktatott meg. Morales megválasztása szempontjából is kulcsfontosságú volt.
Annak ellenére, hogy ezeket az ágazatokat „hagyományosan konfrontatív szervezeteknek” tekintették, az akkori nagykövet, David Greenlee úgy vélte, hogy „az Egyesült Államok bolíviai politikai irányvonalától függetlenül a Morales iránti ellenvéleményt kifejező szociális szektor képviselőivel való szorosabb együttműködés a legmegfelelőbb. előnyös az [amerikai kormány] érdekei számára”.
Egy másik, 25. február 2008-i levél beszámol egy találkozóról, amelyet Philip Goldberg akkori amerikai nagykövet „bennszülött vezetőkkel (különösen a keleti alföld vezetőivel) tartott”.
Bolívia két legnagyobb őslakos népének, az aymaráknak és a kecsuáknak a többsége a hegyvidéken és a központi régiókban él.
Keleten él a fennmaradó 34 őslakos. Itt található a transznacionális gázipari vállalatok és a nagy agrárvállalkozások is.
Kelet volt a Moralest megdönteni próbáló jobboldali mozgalmak gyújtópontja.
A kábelben nagy figyelmet szentelnek az ajmarák és kecsuák, valamint a síkvidéki bennszülött csoportok közötti „növekvő feszültségnek”, „akik úgy érzik, hogy egy önjelölt aymara, cocalero elnök elhanyagolja”.
Egy 17. október 2007-i „Őshonos kohéziós repedés Bolíviában” című kábel arról számolt be, hogy
Az Altiplano 16 vidéki bennszülött szervezetét tömörítő Ayllus és Markas of Qollasuyu Nemzeti Tanács (CONAMAQ) egyik vezetője azt mondta a nagykövetség tisztviselőinek, hogy a Morales-kormány egyszerűen az őslakosokat használja fel „szocializmus céljának [amely] nem esnek egybe az „igazi bennszülött” célokkal”.
Az Egyesült Államok nagykövetségének megnövekedett érdeklődését minden „bennszülött” iránt az őket elnyomó és kirekesztő kormányok több évtizedes támogatása után egy 6. február 2007-i közlemény magyarázza.
Ebben Goldberg kijelentette, hogy „csak egy baloldali kormánynak, amely magában foglalja a bennszülött érdekeket… lenne esélye a megosztó Bolíviát kormányozni”.
Mivel „egy jobboldali kormány valószínűleg nagyobb konfliktusokhoz vezetne”, szükség volt arra, hogy az Egyesült Államok érdekeit támogató bennszülött vezetőket meg lehessen szólítani.
Emiatt Goldberg 25. február 2008-i tájékoztatóját azzal zárta, hogy a „domináns ajmara és kecsua közösségeken kívüli őslakos vezetőkkel folytatott találkozók hasznos információkkal szolgálnak, és bebizonyítják, hogy az Egyesült Államok érdekli az összes őslakos nép nézeteit”.
Az őslakos közösségek megszólításának egyik fontos eszköze az USAID.
Egy 28. január 2008-i közlemény szerint a „legszegényebb és marginalizált csoportokat” célzó USAID szociális programokat a kormány nehezen tudja megtámadni. A kábel azzal ér véget, hogy a USAID-programoknak „az Egyesült Államok kormánya-ellenes retorikájának ellensúlyozására is törekedniük kell…”
Ezt a független rádiós újságíróknak nyújtott finanszírozás révén segítették elő, hogy beszámoljanak „az Egyesült Államok kormányának vidéki közösségeknek nyújtott segítségének előnyeiről”, valamint a bennszülött közösségekben tartott különféle workshopokról.
Egy 15. június 2009-i kábel azt tárta fel, hogy az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy képes-e elérni céljait a kormánnyal való közvetlen együttműködéssel.
Megjegyezte: „USA-ellenes hozzáállás a kulcsfontosságú vezetői pozíciókban” és „nacionalista sürgetés a „méltósággal” való bánásmód miatt.
A közlemény arra hivatkozik, hogy a bolíviai kormány ellenzi az Egyesült Államok mezőgazdasági attaséjának vétójogát a javasolt programok felett.
A kormánytisztviselők nemrégiben arról beszéltek, hogy felforgató tevékenységeik miatt kiutasították az USAID-t, közvetlenebb veszélyt jelenthet a Bolíviában kitűzött céljait megvalósító amerikai imperializmusra.
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz