A bolygón található 1,000 külföldi katonai bázis nagy része az Egyesült Államokhoz tartozik, amelynek 737 különböző országokban található (nem számítva a titkos bázisokat)
„Lina CahuasquÃ, az Ecuador No Bases Coalition aktivistája
Quito – Nemzetközi hálózat jött létre a külföldi katonai bázisok felszámolására azon a konferencián, amelyen 1,000 ország több mint 30 aktivistája és szakértője vett részt, és amely hétfőn nyílt meg Ecuador fővárosában. A No Bases Network koordinálja majd a világszerte több mint 1,000 katonai bázis elleni akcióstratégiákat.
Lina CahuasquÃ, az Ecuador No Bases Coalition aktivistája azt mondta az IPS-nek, hogy a No Bases Network „plurális, demokratikus tér lesz, amely a társadalmi szervezetek állandó küzdelméhez kapcsolódik egy katonai mentes rendszerért, amely a tiszteleten, a méltányosságon alapul, az igazságosság és a béke kultúrája.
Péntekig tart az első ilyen jellegű nemzetközi konferencia, amely a külföldi katonai bázisok hatását és a helyi lakosság létük elleni küzdelmét elemzi.
Az első napon az ülések az egyes országok tapasztalatainak megosztására irányultak. Közös cselekvési stratégiákat is terveznek, csütörtökön, a Nemzetközi Nőnapon pedig egy „Nők a békéért” karaván utazik Quitóból Manta nyugati kikötőjébe, ahol Dél-Amerika legnagyobb amerikai bázisa található.
A konferencia zárónapján Quitóban és Mantán kulturális fesztiválokat rendeznek, és világméretű szolidaritási kampányt indítanak, amely a mantai bázis végleges bezárását szorgalmazza.
Cahuasquà elmondta, hogy a bolygón található 1,000 külföldi katonai bázis nagy része az Egyesült Államokhoz tartozik, amelynek 737 van különböző országokban. Mások Oroszországhoz, Kínához, az Egyesült Királysághoz és Olaszországhoz tartoznak.
"És ezek nem tartalmaznak titkos katonai bázisokat, mint például az Egyesült Államok által Irakban üzemeltetett négy" - mondta.
– De az Egyesült Államoknak nem csak a fejlődő országokban van bázisa. 81 bázisa van Németországban és 37 Japánban” – tette hozzá. Latin-Amerikában és a Karib-térségben 17 amerikai katonai bázis található Kolumbiában, Peruban, El Salvadorban, Arubában, Curaãoban, Hondurasban, Ecuadorban és a kubai Guantánamói-öbölben.
Wilbert van der Zeijden, a Hollandiában működő Transznacionális Intézet munkatársa azt mondta, hogy a találkozóval „széles körű globális kampányt” akart előmozdítani a külföldi katonai jelenlét és támaszpontok ellen világszerte.
"Ha nem tudjuk bezárni az összes bázist, akkor legalább meg tudjuk gyengíteni az Egyesült Államok katonai hálózatát, amely lehetővé teszi számukra, hogy akkor és ott támadjanak, amikor és ahol akarnak" - mondta.
A Fülöp-szigeteki Corazón Fabros Valdez tagja a konferencia Nemzetközi Szervezőbizottságának. Azt mondta, reméli, hogy az ecuadori találkozó megszilárdítja a világ támogatását a mantai bázis bezárására irányuló mozgalom iránt, és megerősíti a kormány azon elhatározását, hogy 2009 decemberében, annak lejártakor felmondja a bérleti szerződést.
„Láttuk a nemzetközi szolidaritás fontosságát a siker eléréséhez a Fülöp-szigeteken lévő amerikai támaszpontok elleni küzdelem során” – mondta.
„A Fülöp-szigeteken több mint 100 éve voltak amerikai katonai bázisok, amelyeket Vietnam és más nemzetek ellen használtak. A legrosszabb hatások közül néhány az emberi jogok és a demokrácia megsértése volt” – mondta Fabros Valdez.
Ecuador új elnöke, Rafael Correa már bejelentette, hogy nem újítja meg a mantai bázis bérleti szerződését. A George W. Bush-kormányzat szóvivői jelezték, hogy az Egyesült Államok 2012-ig szeretné tovább használni a létesítményeket.
Manta Ecuador fő kikötője, a Csendes-óceánon, Quitótól 260 kilométerre található.
Herbert Docena, a Fülöp-szigeteki Focus on the Global South kutatója azt is elmondta, reméli, hogy a konferencia nagyon világos üzenetet küld majd arról, hogy az emberek szerte a világon nem akarnak külföldi katonai bázisokat.
„A politikai nyilatkozaton kívül szeretnénk létrehozni a No Bases Networkot az egész világon, és növelni annak dinamizmusát, hogy közép- és hosszú távú projektekbe kezdjen” – mondta Docena az IPS-nek.
„Az Egyesült Államok rendkívüli pénzösszegekkel támogatta Ferdinando Marcost (1965-1986) azért cserébe, hogy fenntartsa a Fülöp-szigeteken lévő bázisait. Marcos támogatása nélkül soha nem lett volna ilyen hosszú diktatúránk” – mondta.
„Csak a bázisok 1992-es bezárása után jöttünk rá, mekkora szennyezést okoztak” – mondta.
A konferencia másik résztvevője az amerikai pacifista Cindy Sheehan, az Irakban meggyilkolt katona, Casey Sheehan édesanyja. Azért van itt, hogy elmesélje történetét, és csatlakozzon a Nők a békéért karavánhoz.
Cahuasquà a Puerto Ricó-i Viequesben található amerikai támaszpontról beszélt a katonai bázisok negatív következményeinek példájaként. "A terület nehézfémekkel, vegyi anyagokkal, sőt nukleáris hulladékkal, például szegényített uránnal szennyezett volt, káros hatással a vízre, az emberekre és általában a környezetre" - mondta.
Sok bázist együttműködési és csereközpontként hirdetnek, de csúcstechnológiás kommunikációs eszközökkel vannak felszerelve, és kémkedésre használják, mint Új-Zélandon.
Az aktivisták megvitatták küzdelmük eddigi eredményeit, köztük Olaszország esetét, ahol több mint 100,000 ezren vonultak utcára, hogy demonstrálják, nem fogadják el nemzeti szuverenitásuk megsértését.
Egy másik példa a Puerto Ricó-i nép békés felkelése a Vieques-i támaszpont bezárása érdekében, 60 éves amerikai katonai jelenlét után.
Ecuador visszautasította az Egyesült Államok azon javaslatát, hogy újabb katonai támaszpontot hozzanak létre a Galápagos-szigeteken, Baltra szigetén. Panama kiszorította az amerikai haditengerészetet, Uruguay, Argentína és Brazília pedig az elmúlt években nem vett részt az Egyesült Államokkal közös haditengerészeti manőverekben.
"Inspirált bennünket az ecuadori kormány álláspontja a mantai támaszpont bezárásával kapcsolatban, de aggaszt bennünket az is, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol az országra a bázis megtartása érdekében" - mondta CahuasquÃ.
A konferencián aktivisták mellett Brazília, Venezuela és európai országok törvényhozói vesznek részt, valamint a Béke Világtanács főtitkára, Tobias Pflueger európai parlamenti képviselő és Ana Esther Ceceña mexikói kutató.
Felszólal többek között Kyle Kajihiro, a bennszülött hawaiiak jogainak, a környezeti igazságosság és a demilitarizálás elkötelezett védelmezője, valamint Andres Thomas, az egyesült államokbeli Democracy Now tagja. (VÉGE/2007)
A ZNetwork finanszírozása kizárólag olvasói nagylelkűségén keresztül történik.
Adományozz